Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Technikus kezében egy oltóanyaggal teli fiolával a Csula Oltóanyagkutató Központ bangkoki laboratóriumában, ahol a Csulalongkorn Egyetem kutatócsoportja Kiat Ruxrungtam professzor vezetésével koronavírus elleni védőoltás kifejlesztésén dolgozik 2020. május 25-én. Az egereken elvégzett sikeres tesztek után majmokon folytatják a tesztelést, majd ha azok is eredményesek lesznek 10 ezer oltóanyagot ötezer önkéntesen próbálnak majd ki. A vakcina hatékonyságát igazoló eredmények szeptemberre várhatók.
Nyitókép: MTI/EPA/Diego Azubel

Akár 130 féle vakcinája is lehet hamarosan a világnak

Legalábbis ennyi fejlesztési projekt zajlik párhuzamosan. 30 ezek közül már klinikai fázisban van, 6 tesztelését hamarosan befejezik.

Világszerte százharminc vakcinafejlesztési projekt zajlik - mondta Jakab Ferenc, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutató Központ virológiai kutatócsoportjának vezetője csütörtökön a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

A virológus elmondta, a 130 lehetséges vakcina közül körülbelül harminc van klinikai fázisban, és hat olyan fejlesztésről tudni, amely már a klinikai tesztelés utolsó fázisában jár.

Hozzátette, nem gondolja, hogy még idén lesz olyan oltás, amely beadható és elérhető bárki számára; a legvalószínűbb, hogy 2021 első negyedévében kezdődik el a vakcina tömeggyártása.

A műsorban szó esett arról is, hogy az AstraZeneca brit-svéd tulajdonban lévő gyógyszergyár korábban felfüggesztette koronavírus elleni vakcinájának tesztelését, mert az egyik kísérleti alany egy ritka és súlyos gyulladásos gerincbetegség tüneteit mutatta.

A virológus szerint az "oxfordi vakcina" tesztelése már a harmadik fázisban járt, és több mint 50 ezer emberen próbálták ki. Közülük csak az előbb említett nőnél léptek fel mellékhatások, de egyelőre az sem biztos, hogy a betegséget az oltás okozta.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Inváziós fajok támadása: durva következménye lesz, ha csak akkor cselekszünk, amikor már ég a ház

Inváziós fajok támadása: durva következménye lesz, ha csak akkor cselekszünk, amikor már ég a ház

Amikor egy idegen állat- vagy növényfaj megtelepszik Magyarországon, hajlamosak vagyunk csak ökológiai problémaként gondolni rá, pedig a számlát nem a természet, hanem a gazdaság fizeti. Fertő Imre, a Budapesti Corvinus Egyetem Fenntartható Fejlődés Intézetének professzora az InfoRádióban azt mondta, az igazi veszteség sokszor olyan „láthatatlan” tételekben rejlik, mint a romló vízminőség vagy az eltűnő fajok, ezért fontos a minél gyorsabb cselekvés, továbbá mérsékelni kell az okozott károkat, negatív hatásokat.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×