eur:
410.64
usd:
393.87
bux:
0
2024. december 29. vasárnap Tamara, Tamás
Algafoltok a Balatonon a Zala folyó torkolatánál, Keszthely külterületi településrésze, Fenékpuszta közelében 2019. szeptember 11-én. Az üledékből felszabadult foszfor lehetett a fő oka az augusztus végén megfigyelt rendkívüli algásodásnak a Balaton délnyugati területén - írta a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának két tagja az Országos Vízügyi Főigazgatóságnak és az MTA-nak készített összefoglalójában.
Nyitókép: MTI/Varga György

Újabb részletek derültek ki a balatoni kotrásról

Teljes a bizonytalanság a balatoni algásodással kapcsolatban; az biztos, hogy az elmúlt évtizedekben ugyanilyen okból kifolyólag sokkal több iszapot szedtek ki, mint amennyit most terveznek.

Igen nehéz tisztán látni a balatoni mederkotrás ügyében, szinte már csak az biztos, hogy zavaros a magyar tenger vize, többek között azért is, mert csütörtökön egy mederkotró hajó kezdte meg a munkát a tó nyugati medencéjében, az északi partnál, miután az algásodás következtében megnövekedett a víz klorofill-A tartalma, ami miatt a vízügy harmadfokú vízminőségi kárelhárítási készültséget rendelt el.

A Balatontipp portál a tisztánlátás végett a vízügyhöz fordult, hogy tisztázódjon néhány vízminőségi és beavatkozási kérdés.

A vízügy (OVF) közölte, az utóbbi években rengeteg adathoz jutott a tó vízminőségével kapcsolatban, így jelölte ki az elsődleges beavatkozási helyszínt, de azt is hozzátette, a Balaton összetett rendszer, az algásodás egy kotrástól nem fog megszűnni, akár a vízgyűjtő területeken is szükség lehet beavatkozásokra hamarosan.

A kotrás először egy 20 centis iszapvastagságon történik meg, 16 ezer köbmétert emelnek ki az iszapfelszínről, és 80 ezret "mélykotrásból". A helyszínre vezényelt hajó kotrási kapacitása ugyanakkor mindössze 50-100 köbméter naponta. Azonban a Góliát hajó mellett van két további kotró, ezek együttesen 1500-1700 köbméter is képesek naponta kiemelni, egy nap 12 órán át működve. A kikotort anyag a balatongyöröki zagytérbe kerül.

A munkának nincs tervezett befejezési időpontja,

addig dolgoznak az iszapban és a vízgyűjtőn, amíg a mérések ezt indokolják. Azt a vízügy nem közölte, mennyibe kerülnek az erőfeszítések, csak azt, hogy a pénz megvan rá.

A cikk emlékeztet rá, hogy a mostani, szűk 100 ezer köbméteres iszapkotráshoz képest 1992 és 2004 között ugyanezzel a céllal 5,4 millió köbméternyi iszapot emeltek ki a Balatonból. Abban az időben a naptej mellett a Chlorocid kenőcs is ajánlott szer volt az érzékeny bőrű strandolók útipoggyászában az algák okozta bőrgyulladás kezelésére.

Szakértők közt máig vita van arról, mi okozza a Balaton algásodását. Van, aki szerint

  • a mederben lerakódott foszfor a hibás - ezt orvosolná a kotrás
  • a Kis-Balatonból érkező anyagokat kell kárhoztatni
  • a tisztított, beengedett szennyvvíz összetevőivel van baj
  • a magas vízszint a felelős
  • a motoros hajók kavarnak.

A lap által megkérdezett szakember szerint mindenesetre a kotrás mostani tempója és nagyságrendje semmire nem lesz elég, "szemfényvesztés".

Címlapról ajánljuk
Beköszöntött a veszély éve

Beköszöntött a veszély éve

A vulkánok felébredései (2020), a hosszú lávaöntések (2021), a nagy kitörések (2022), a „kitör – nem tör ki” dilemma (2023) évei után 2024-et a vulkáni veszély évének nevezhetjük – írja Harangi Szabolcs geológus-vulkanológus, egyetemi tanár az Infostartnak megküldött közleményében. A szakember hangsúlyozza, a vulkáni veszély nem a vulkánkitörés nagyságától függ, hanem attól, hogy az hol történik, mennyien laknak az értintett területen és ott mekkora értékek vannak.

Sejtik, mi vezetett a dél-koreai légi katasztrófához, de sok a kérdőjel

Bizonytalanság övezi szakértők körében a Dél-Korea területén történt, az eddigi legtöbb halálos áldozatot követelő repülőgép-szerencsétlenség lehetséges okait, különösen a madárbecsapódásról szóló első hivatalos feltételezést.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. december 29. 19:40
×
×
×
×