Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.54
bux:
0
2025. december 26. péntek István
A Zala megyei Balatongyörök csónakkikötője.
Nyitókép: MTI/H. Szabó Sándor

Támadnak az algák a Balatonon, sürgős beavatkozás kellett

A vízminőségi haváriahelyzet elkerülése érdekében hétfő délelőtt megkezdték a Balaton kotrását a nyugati medencében.

A munkálatokra a vízben a múlt héten mért megnövekedett klorofill-a tartalom és a megjelent algamennyiség miatt volt szükség. A sürgősséggel megszervezett mederkotrás Balatongyörök térségében zajlik, és mindaddig tart, amíg a szakemberek indokoltnak ítélik.

A Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság (KDTVIZIG) akkreditált laboratóriuma az elmúlt héten a Balaton nyugati medencéjében a határértéket jelentősen meghaladó klorofill-a szinteket mért. Az eredmények alapján az Országos Vízügyi Főigazgatóság III. fokú vízminőségi kárelhárítási készültség elrendelésére és a szükséges mederkotrás előkészítésére utasította az érintett vízügyi igazgatóságokat. Ennek keretében alvállalkozók bevonásával biztosítják, hogy megfelelő géppark álljon rendelkezésre, a balatongyöröki zagytározót pedig felkészítik a kitermelendő üledék befogadására.

A balatongyöröki móló melletti területen megkezdődött a foszforban dús üledék eltávolítása. A lepelkotrást a BAHART hidromechanizációs géplánca végzi, a kiemelt iszapot pedig a balatongyöröki zagytérben helyezik majd el.

A közeljövőben további két kotróhajó is munkába áll a Balaton nyugati medencéjében. A gépek mindaddig dolgoznak, amíg azt a szakemberek – a folyamatos monitorozás alapján – indokoltnak tartják. A vízvirágzás kialakulását azonban előre megjósolni nem lehet, mivel az algásodás megjelenésre jelentős hatással van az időjárás.

A mederkotrási tevékenység a strandok használatát továbbra sem befolyásolja.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×