A járvány lefutásában sokkal előttünk járó Dél-Koreában - és ennek nyomán a világ többi részén is - komoly riadalmat okozott, amikor pár hete kiderült, hogy egyes, a Covid-19 betegségből felgyógyult emberek vérében hetekkel a tünetek megszűnése után is kimutatták a vírust. Mivel egyelőre keveset tudunk a vírus tulajdonságairól - többek között azt sem, hogy a fertőzésen átesettek vajon kapnak-e védettséget attól, hogy antitestek is vannak a szervezetükben, és ha igen, meddig szólót, vagy hogy újra el lehet-e kapni a betegséget, ezért érthető volt a riadalom.

Egy friss dél-koreai kutatás - amelyet a Bloomberg idézett, és a hvg.hu is szemlézett - viszont kiderítette, hogy az úgynevezett újrafertőzöttek esetében bár gyógyulás után újrapozitív lett a tesztjük, és kimutatható a vírus a szervezetükben, valószínűleg nem fertőznek tovább. A dél-koreai betegségellenőrző és megelőző központ (KCDC) 285 ilyen embert vizsgált meg alaposan, és arra jutott, hogy a szervezetben ilyenkor még jelenlévő vírus már nem szaporodóképes, de lehet, hogy már nem is él.

Laboratóriumi körülmények között ugyanis nem tudták már szaporítani a mintákból származó kórokozót.

Megállapították azt is, hogy az újrapozitívnak jelzett páciensek - néhányuk esetében a fertőzéstől számított 82 napon jelzett újra pozitív eredményt a teszt - többségének szervezetében vérvizsgálattal jobbára kimutathatóak azok az antitestek, amelyek a potenciális újrafertőzéstől megvédik őket.

Ez mindenképpen jó hír a járványvédelmi lazításokat tervező térségekben, ugyanis arra utal, hogy

a gyógyultak már nem jelentenek veszélyt azokra, akik még nem fertőződtek meg, ha betartják az ajánlott szociális távolságot.

Továbbá az egészségügyi rendszerek és a munkáltatók számára is könnyebbséget jelent, mivel nem szükséges negatív teszteredményhez kötni az érintettek visszatérését a munkába, ha a betegség tüneteinek megszűnését követően letöltötték a két hetes izolációs időszakot. Legalábbis az újraírt dél-koreai járványvédelmi protokoll szerint.

A Bloomberg hírügynökség idézett egy másik, áprilisban megjelent kutatást is, amely arra jutott, hogy a koronavírus örökítőanyagát kimutató PCR szűrőeljárás nem képes megkülönböztetni az életképes és a halott vírusokat. A friss eredmények is ezt látszanak alátámasztani. Mindez segíthet a vírusfertőzésre reakcióként megjelenő antitesteket kimutató gyorstesztekkel kapcsolatos vitát is eldönteni. Egyes kutatók szerint ugyanis az antitestek közvetítik valami módon a védettséget a vírussal szemben, de erre egyelőre nincs egyértelmű bizonyíték.

Ahogy azt sem tudják még biztosan, hogy mennyi időre szól a fertőzésen átesettek védettsége. Egy friss kutatás szerint a SARS vírusfertőzésen átesett betegek szervezetében 9-17 évvel a megbetegedés után is szignifikáns mértékben volt jelen a vírust közömbösítő antitest. De megállapították azt is, hogy a SARS fertőzésen átesettek még jelen lévő közömbösítő antitestjei nem működnek az új koronavírus ellen, noha a két vírus genetikai rokonságát már bebizonyították.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!