A hivatalos becslések szerint mintegy 2,7 millió ausztrál háztartásban - ez több mint 25 százalék - tartanak macskát, az érintett háztartások nagyjából 50 százalékában többet is. Ez összesen 3,8 millió házimacskát jelent.

A Wildlife Research című folyóiratban publikált tanulmány szerint nagyjából 1,1 millió házimacska biztonságosan el van zárva a nap 24 órájában, vagyis nem jelent fenyegetést a helyi vadvilágra.

A fennmaradó 2,7 millió házikedvenc azonban szabadon mászkálhat és vadászat, ami azt jelenti, hogy

fejenként évente átlagosan 110 őshonos állattal - 40 hüllővel, 38 madárral és 32 emlőssel - végeznek.

Ez összesen 297 millió őshonos állatot jelent éves szinten.

A tanulmány szerint a probléma a városokban koncentrálódik, ahol négyzetkilométerenként akár 40-70 macska is kószálhat szabadon, évente együttesen 8100 állatot megölve négyzetkilométerenként.

A kutatók szerint számos olyan esetet dokumentáltak, amikor egyetlen szabadon kószáló macska elég volt ahhoz, hogy bizonyos fajok helyi populációi hanyatlásnak induljanak.

A mostani vizsgálat 66 különböző, egyebek között a macskák nyomkövetésére és a székletük elemzésére épülő tanulmány eredményeit használta fel, valamint a macskatulajdonosok körében is felmérést végeztek.

Az eredményekből az is kiderült, hogy az éjszaka vadászó házimacskák több emlőst ölnek meg, míg a döntően napközben kószáló társaik inkább madarakkal és hüllőkkel végeznek.

A kutatók szerint a macskatulajdonosok csak azzal tudják megakadályozni, hogy a kedvencük kárt tegyen a vadvilágban, ha a nap 24 órájában a lakásban, vagy elkerített területen tartják őket.

A tanulmány szerint

az ausztrálok nagy részének fogalma sincs róla, hogy a macskája rendszeresen kószál a szabadban.

Korábbi kutatások szerint az elvadult macskák több mint hárommilliárd hüllőt, madarat és emlőst ölnek meg évente Ausztráliában.

A macskákat az első európai telepesek vitték magukkal Ausztráliába a 18. században. A kontinensen azóta végbement emlőspusztulások döntő részéért ők a felelősek.