Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Az Országos Mentőszolgálat védőruhába öltözött munkatársai a lakók második tesztelésére készülnek a fővárosi önkormányzat Pesti úti idősotthonában 2020. április 19-én. Müller Cecília országos tisztifőorvos utasítására megkezdődött a fővárosi fenntartású Pesti úti idősotthon lakóinak második tesztelése is. Az otthonban már csak olyanok vannak, akiknek az első tesztje negatív volt, most második körben is ellenőrzik őket, nehogy újra kitörjön a járvány.
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás

Az Akadémia szerint így lehetne kordában tartani a járványt

És beindítani a gazdaságot elhúzódó védekezés esetén, valamint megelőzni, hogy egy újabb ismeretlen betegség újra hibernálja az országot. A konkrét, rövid és középtávú intézkedések mellett a teljes egészségügyi rendszer azonnali megerősítését javasolják.

Komplex, és nem csak a jelenlegi pandémia nyomán fellépő egészségügyi és gazdasági válság kezelését gyakorlati intézkedési lehetőségekkel segítő szakmai javaslatcsomagot, ajánlást dolgozott ki a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) immunológusokat, orvosokat és biológusokat munkacsoportja - adta hírül az intézmény. A Lovász László, az MTA elnöke és Kosztolányi György, az Orvosi Tudományok Osztályának elnöke által jegyzett, de az MTA orvosi osztályának számos képviselője által is jóváhagyott ajánlást - amellett hogy a szervezet honlapján is közzétették - eljuttatták az Emmi, az ITM és a Nemzeti Népegészségügyi Központ vezetőinek is.

Az ajánlás szerint a járvány rövid és hosszú távú kezeléséhez is alapvető feltétel a megfelelő mennyiségű és minőségű teszt folyamatos alkalmazása. Egyrészt sokkal több olyan tesztet kellene végezni, amely magát a fertőzést mutatja ki (rtPCR), különösen a veszélyeztetett célcsoportokban - egészségügyi dolgozók, idősotthonok lakói, minden kórházba kerülő beteg - és környezetükben. Másrészt ahhoz, hogy a gazdaság újraindulhasson egy újabb fertőzéshullám kialakulásának veszélye nélkül, szükség lenne a betegségen még át nem esett fogékonyak, és a fertőzést már legyőző immunis emberek azonosítására is. Ezt az antitestek jelenlétét a vérből kimutató tesztekkel lehetne nagy tömegben megoldani.

Majd az így - vagyis gyors és kiterjedt tesztelés után - megszerzett eredmények alapján csoportokat lehetne felállítani a népességen belül, megfelelő adatvédelemmel ellátott nyilvántartási rendszerben. Ehhez persze

sürgősen bővíteni kellene a kontaktfelderítő, a mintavételi, az elemző és a nyilvántartó kapacitásokat az egészségügyi rendszerben.

Ezen alapulhatnának aztán azok a szelektív intézkedések, amelyek a fogékony csoport tagjait a mostaninál is jobban védik, a védett csoport tagjait pedig jogosultságokkal (és esetleg hatósági igazolással) ruházza fel, a munkába való visszatérés céljából.Az ajánlás szerint a csoportok elkülöníthetőségét egészen addig biztosítani kellene, amíg védőoltás vagy hatékony gyógyszeres megelőzés nem lesz hozzáférhető. Elemzések alapján

a szelektív járványügyi intézkedések költséghatékonyabbak a „húzd meg, ereszd meg” típusú intézkedéseknél.

Az ajánlás kitér arra is, hogy a magyar egészségügy alulfinanszírozottsága, sorvadása súlyos társadalmi és gazdasági következményekkel jár járványhelyzetben (és más országos méretű katasztrófahelyzetben is). Az egészségügy gyors és tartós megerősítése fontos feladat a közeli és távolabbi jövőben, ezen belül kiemelten jelentős mértékben bővíteni kell a népegészségügy egész intézményrendszerét.

Az ajánlás felhívja a figyelmet arra, hogy a vírusjárványhoz közvetlenül kapcsolódó teendők mellett figyelmet kell fordítani egyéb járulékos egészségügyi, társadalmi jelenségekre is, amelyek az amúgy is leterhelt és alulfinanszírozott egészségügyben egy esetleges újabb fertőzéshullám lezajlását befolyásolhatják: így a krónikus betegek ellátatlanságára, a szűrési fegyelem lazulására, a várólisták várható növekedésére, a diagnosztikai beavatkozások késlekedésére.

Az ajánlás szerint az esetleg tartóssá váló Covid-19- vagy további, az ismeretlenségből előbukkanó járványok veszélyeit csökkentendő, meg kell erősíteni a tudományos kutatást az érintett területeken. A Magyar Tudományos Akadémia minden lehetséges módon támogatja a tudomány eredményeinek alkalmazását a vírus elleni harcban.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Az Országgyűlés 2025-ben is sok szenvedélyes vitát folytatott le és számos fontos jogszabályt alkotott meg, amelyekről – a napirend előtti felszólalásokról, az interpellációkról, a kérdésekről, az azonnali kérdésekről, az általános vitákról, a határozathozatalokról és a bizottsági ülésekről – év közben részletesen beszámolt az InfoRádió, most a leglényegesebb idei parlamenti történéseket és döntéseket idézi fel ez az összeállítás.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×