eur:
393.09
usd:
363.57
bux:
72351.87
2024. július 4. csütörtök Ulrik
Algafoltok a Balatonon a Zala folyó torkolatánál, Keszthely külterületi településrésze, Fenékpuszta közelében 2019. szeptember 11-én. Az üledékből felszabadult foszfor lehetett a fő oka az augusztus végén megfigyelt rendkívüli algásodásnak a Balaton délnyugati területén - írta a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának két tagja az Országos Vízügyi Főigazgatóságnak és az MTA-nak készített összefoglalójában.
Nyitókép: MTI/Varga György

Óriási változásban a Balaton élővilága - mocskosnak látszhat

Pedig egész egyszerűen csak alkalmazkodni próbál a természet egyes jelenségekhez - akár az emberi tevékenységhez is.

Változik a Balaton ökoszisztémája, egyrészt a klímaváltozás miatt, másrészt az új vízszint-szabályozási rend miatt - derült ki az elhalasztva most online pótolt Víz Világnapi Konferencián, amelynek gazdája a Balaton Fejlesztési Tanács volt.

A HellóVidék beszámolója szerint ez a változás vízminőségi aggályokat is felvethet.

A szakemberek szeretnék megérteni, hogy a tóban élő ökológiai közösség hogyan viselkedik, hogyan hat rájuk például a klímaváltozás, a környezeti problémák és más jelenségek.

Egyes megközelítések szerint azonban nem az a legfontosabb kérdés, hogy egyes fajok hogyan reagálnak a klímaváltozásra, hanem az, hogy miként hat a változások összessége az egész ökológiai rendszerre.

"Ilyen értelemben egyes fajok kipusztulása vagy megjelenése talán annak a jele, hogy maga a rendszer próbál alkalmazkodni a megváltozott viszonyokhoz" – mondta el az online tanácskozáson dr. Jordán Ferenc, a Balatoni Limnológiai Intézet igazgatója, aki az ember és környezet között kialakult, igen bonyolult és összetett kapcsolatrendszert próbálta bemutatni, ami nem véletlenül évek óta az egyik legnagyobb konfliktusforrás a természetvédelem és a politika között.

Hozzátette azt, hogy valamilyen mértékű fajlecserélődés teljesen természetes folyamat, de egyáltalán nem mindegy, hogy mit teszünk ma a környezetünkért.

A természetes ökoszisztémák 4 millió éve gyakorolják az alkalmazkodást; az egyes kapcsolatok képesek úgy is átrendeződni, hogy egy adott helyen pontosan ugyanazok a fajok élnek tovább, de a rendszer mégis adaptálódik. Máskor fajok tűnnek el és újak érkeznek, utóbbiak közé tartozik a tegzes bolharák vagy az invazív kvagga- és vándorkagyló.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.07.05. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×