Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.34
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Fotó: Norman Kuring, NASA GSFC / VIIRS / Suomi NPP
Nyitókép: Norman Kuring, NASA GSFC / VIIRS / Suomi NPP

A vártnál gyorsabban omolhatnak össze a Föld nagy ökoszisztémái

Az első összeomlás 15 év múlva jöhet.

A bolygó nagy ökoszisztémái, mint az amazonasi esőerdő és a korallzátonyok, a korábban feltételezettnél gyorsabb ütemben omolhatnak össze - figyelmeztetnek a kutatók egy új tanulmányban.

A Nature Communications című folyóiratban publikált tanulmány készítői a bolygó több tucatnyi ökoszisztémájára vonatkozó adatokat elemezve jutottak arra a megállapításra, hogy a karibi korallzátonyok 15 éven belül összeomolhatnak, míg az amazonasi esőerdő fél évszázadon belül odaveszhet.

"Ezek erős üzenetek. Fel kell készülnünk a bolygónk ökoszisztémájában bekövetkező változásokra, amelyek a korábban elképzeltnél gyorsabb ütemben zajlanak le"

- mondta John Dearing, a Southamptoni Egyetem professzora, aki a tanulmány vezetője volt.

A szakemberek szerint noha puszta méretükből adódóan a nagyobb ökoszisztémák összeomlása hosszabb ideig tart, a lebomlásuk és végül az eltűnésük üteme jelentősen gyorsabb lehet a kisebb ökoszisztémákénál.

A londoni SOAS Egyetem (az Ázsiáról és Afrikáról szóló tanulmányok intézete), valamint az észak-walesi Bangor Egyetem kutatóinak közreműködésével készült tanulmány szerint ennek az az oka, hogy a nagyobb ökoszisztémákat alkotó alrendszerek és élőhelyek

eleinte jóval ellenállóbbnak tűnhetnek, ám a fordulópont elérésével nagyon felgyorsulhat a leépülésük.

A szakemberek 42 ökoszisztémát - 4 szárazföldit, 25 tengerit és 13 édesvizét - tanulmányoztak, az apró tavacskáktól kezdve egészen a Fekete-tengerig.

A kutatók egy része szerint a tanulmány eredményei alátámasztják az ökoszisztémák megóvásának sürgősségét, ugyanakkor vannak olyanok is, akik megkérdőjelezik, hogy egy döntően tengeri, folyami vagy tavi ökoszisztémák adataira épülő tanulmány konklúzióját az Amazonas térségére is ki lehet vetíteni.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×