Infostart.hu
eur:
379.6
usd:
322.03
bux:
133311.7
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Résztvevők a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 191. közgyűlésén a testület fővárosi székházában 2019. május 6-án.
Nyitókép: Résztvevők a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 191. közgyűlésén a testület fővárosi székházában 2019. május 6-án. MTI/Illyés Tibor

Megszólalt az MTA: így választják az új vezetőket

Cáfolja a sajtóban megjelent állításokat a Magyar Tudományos Akadémia. A hírek az elnökválasztás előkészületeiről szóltak: ezen a téren valóban folyik az előkészítési munka, de nem teljesen úgy, ahogy a tudósításokban megjelenik. A tisztújítás folyamatáról és a Jelölőbizottság munkájáról a Magyar Tudományos Akadémia weboldalán, az mta.hu-n tájékozódhatnak a sajtó munkatársai és az érdeklődők - olvasható az MTA közleményében.

A szeptemberi alakuló ülés után november 6-án ismét összeült a Magyar Tudományos Akadémia Jelölőbizottsága. A testület a korábbi tisztújítási folyamatoknak megfelelő ütemezéssel készíti elő az MTA tisztségviselőinek megválasztását. Az Akadémia új vezetőit jövő májusban választja meg az akadémikusokból és nem akadémikus képviselőkből álló Közgyűlés.

A Magyar Tudományos Akadémián azért van szükség tisztújításra, mert elnökének, főtitkárának, főtitkárhelyettesének és három alelnökének hároméves megbízatása 2020 májusában lejár. Az akadémiai szabályozás szerint minden tisztségre három évre lehet megválasztani és legfeljebb egyszer újraválasztani a jelölteket, a jelenlegi vezetés öt tagja pedig először 2014-ben, majd 2017-ben nyerte el mandátumát - olvasható az MTA honlapján.

Az MTA Alapszabálya szerint a Jelölőbizottságnak 22 tagja és ezzel azonos számú póttagja van; minden tudományos osztály két tagot és két póttagot választ: egy tagot és egy póttagot a hazai akadémikusok közül, egy tagot és egy póttagot pedig az osztály nem akadémikus közgyűlési képviselői közül.

A Jelölőbizottság tagjai közül a Közgyűlés – lehetőség szerint több tag Elnökség általi jelölése mellett – választja meg a Jelölőbizottság elnökét. Ez megtörtént az MTA 2019. májusi, 191. közgyűlésén.

Az MTA legfőbb döntéshozó testülete, a Közgyűlés határozata nyomán Vörös József, az MTA rendes tagja lett a Jelölőbizottság elnöke.

A Jelölőbizottság első, alakuló ülését 2019. szeptember 11-én tartotta. Tagjai közül ekkor választotta meg titkárát.

A Jelölőbizottság egyik feladata, hogy előkészítse az Akadémia tisztségviselőinek megválasztását. A Jelölőbizottság munkáját annak elnöke irányítja, tevékenységéről pedig az Akadémia Közgyűlésének számol be.

A Jelölőbizottság autonóm döntését széleskörű és elmélyült tájékozódás alapján hozza. Ennek része egyebek mellett az elektronikus közvéleménykutatás is.

„Az Akadémia választott vezetői, vagyis az elnök, a főtitkár, a főtitkárhelyettes, a három nagy tudományterületet képviselő alelnökök, illetve a három nagy tudományterületet képviselő akadémikus elnökségi tag esetében ezt az elektronikus közvélemény-kutatást az MTA auditált, zárt e-szavazási rendszerében szeptember 29-től október 29-ig tartottuk” – tájékoztatta Vörös József az mta.hu-t.

Mint mondta, a kilenc posztra minden, az akadémiai szabályozások értelmében választható személyt meg lehetett jelölni, de egy-egy pozícióra személyenként legfeljebb hármat.

Az Akadémia elnökét, főtitkárát és főtitkárhelyettesét, valamint három alelnöként a hazai akadémikusok közül választják. Rajtuk kívül három nem akadémikus közgyűlési képviselőt is választ a Közgyűlés az új, májusban alakuló Elnökségbe.

Vörös József a felmérés hitelesített eredményét, az úgynevezett elsődleges jelöltlistát a november 6-i ülésen ismertette a Jelölőbizottság tagjaival. Az 561 válaszadásra jogosult közül 263-an nyilvánítottak véleményt az elnöki pozíció betöltésével kapcsolatban, amely igen jelentős mintavételi eredmény.

A Jelölőbizottság ennek alapján, illetve a tudományos osztályok körében lefolytatandó kollegiális konzultációk alapján felhatalmazza a Jelölőbizottság elnökét arra, hogy a legnagyobb támogatással rendelkező lehetséges jelölteket keresse fel, és tájékozódjon arról, vállalják-e a jelöltséget az adott posztra.

Vörös József elmondta, hogy az elsődleges jelöltlistán szereplőkkel novemberben és decemberben tart megbeszéléseket.

A Jelölőbizottság 2020. január 22-én ülésezik legközelebb. Ekkor ismerteti a bizottság elnöke, hogy a megkeresett jelöltek közül ki vállalja a jelöltséget. A Jelölőbizottság ennek ismeretében kialakítja az úgynevezett másodlagos jelöltlistát az MTA választott vezetői posztjaira. Ez tehát már csak azoknak a jelölteknek a neveit tartalmazza, akik ténylegesen vállalják az MTA 2020. májusi, tisztújító közgyűlésen az adott poszton történő megmérettetést.

A Jelölőbizottság 2020. február 19-én ismét ülésezik majd. Ekkor tárgyalják meg az elnöki és főtitkári koncepciókat, a tudományos osztályok véleményét a jelöltlistákról, majd kialakítják a végleges jelöltlistákat.

Tekintettel arra, hogy a személyi javaslatokat az akadémiai szabályozás szerint a Jelölőbizottságnak legalább a tisztújító Közgyűlés előtt hat héttel kell közölnie, az ezt tartalmazó körlevelet a testület 2020. március 18-ig fogja elküldeni a Közgyűlés tagjainak. Az MTA legfőbb döntéshozó testületének akadémikus tagjai és a nem akadémikus közgyűlési képviselők a körlevélben foglaltakkal kapcsolatban a kézhezvételtől számított két héten belül írásban közölhetik észrevételeiket a Jelölőbizottsággal. Ezt legalább negyven – közülük legalább húsz akadémikus – közgyűlési tag aláírásával ellátott levélben tehetik meg.

Az MTA leendő elnökét, főtitkárát, főtitkárhelyettesét és alelnökeit a május 4-én és 5-én ülésező Közgyűlés három évre választja meg.

Címlapról ajánljuk
Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.

Orbán Viktor a Mandiner Klubesten: Magyarország Brüsszel útjában áll, ezért nyílt a választási csata

Szerda este a Mandiner Klubest vendége Orbán Viktor miniszterelnök volt. „Jól állunk, de a csata még nyílt” – mondta a választásokról, hozzátéve: „ha megdolgozunk érte, nyerünk”. A kormányfő szerint Brüsszel beavatkozik a magyar kampányba, sőt még Kijev is. „A tét az, hogy sorsot fogunk választani. Ha letérünk a magyar rendszerről, és brüsszeli rendszert hozunk be, nem lehet majd visszatérni”. „Az én kihívóim Brüsszelben vannak, nem Magyarországon. Küldtek ide valakit” – fogalmazott. Donald Trump esetleges magyarországi látogatásáról azt mondta: „Csalogatom. Adtam időpontokat neki”.
Történelmi támadás érte Ukrajnát, tárgyalóasztalhoz ülnek a háborúzó felek - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

Történelmi támadás érte Ukrajnát, tárgyalóasztalhoz ülnek a háborúzó felek - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

Oroszország példátlanul súlyos ballisztikusrakéta-támadást hajtott végre Ukrajna energiaellátó rendszere ellen: több nagyváros, köztük Harkiv és Kijev, szinte teljesen áram és fűtés nélkül maradt. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a csapás annyira súlyos, hogy az a béketárgyalások következő körére is hatással lesz - az egyeztetések ma folytatódnak, a delegációk már asztalhoz is ültek. Közben az oroszok nagy erőkkel ostromolják Pokrovszk és Huljajpole térségét, mindkét városban már csak pár házat tartanak az ukrán védők. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború eseményeivel szerdán.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×