Az ESO szerdai müncheni bejelentése szerint az első tesztfelvételekkel megkezdődött a Speculoos Déli Obszervatórium (SSO) üzembe állításának első fázisa.
Az új exobolygóprojekt központi eszköze négy teleszkópból áll, amelyek egyméteres főtükrökkel vannak felszerelve. A teleszkópok a Jupiter négy nagy holdja után az Ió, az Európé, a Ganümédész és a Kallisztó nevet kapták.
A teleszkópok elhelyezkedése a chilei Atacama-sivatagban ideális a csillagászati megfigyelésekhez. A Cerro Paranal hegy, amelyen az ESO a Nagyon Nagy Teleszkópot (VLT) is üzemelteti, sötét égboltot és stabil, száraz klímát biztosít.
A Speculoos segítségével
a csillagászok potenciálisan lakható, Föld méretű bolygók után kutatnak, amelyek ultrahűvös csillagok vagy úgynevezett barna törpecsillagok körül keringenek.
Az ilyen bolygórendszerek még nagyrészt felfedezetlenek: az ESO szerint eddig csak kevés olyan exobolygót (Naprendszeren kívüli planétát) találtak, amelyek ilyen csillagok körül keringenek.
Még ha ezek a gyenge fényű csillagok nehezen megfigyelhetők is, nagyon is jelen vannak: a közeli univerzumban lévő csillagok mintegy 15 százalékát adják. A Speculoosnak ezernyi ilyen csillagot kell megvizsgálnia Föld méretű lakható bolygó után kutatva, köztük ennek a csillagfajtának a legközelebbi, legfényesebb, legkisebb ilyen példányait.
A Speculoos-projekthez hamarosan kapcsolódik a Tenerifén épülő Speculoos Északi Obszervatórium és a Saint-Ex csillagvizsgáló, amelyet a mexikói San Pedro Mártir hegyen építenek.
A Speculoos déli csillagvizsgáló a Lüttichi Egyetem, a cambridge-i Cavendish Laboratory és a szaúd-arábiai Abdul-Azíz Király Egyetem közös projektje, amelyben részt vesznek a Berni, a Birminghami és a Warwicki Egyetem tudósai is.