Infostart.hu
eur:
355.8
usd:
311.92
bux:
140696.17
2026. július 2. csütörtök Ottó
Nyitókép: ATV

A történelem eddigi legnagyobb védművére bukkantak a román határnál

260 ezer négyzetméternyi terület felásásával rábukkantak hazánk történetének legnagyobb ismert védműrendszerére. Az árkos, karós sáncvonal a folytatása lehet a Debrecenben korábban megmentett védműnek.

Soha ekkora véderőrendszert még nem tártak fel régészek Magyarországon, mint a közelmúltban az M4-es autópálya építése közben - értesült az ATV.

A sztrádaépítés előkészítő szakaszában

29 helyszínen bukkantak egy hatalmas védműre a magyar-román határ mentén.

A kora újkori katonai térképeken "római sánc" névvel illetett erődrendszer a XX. századi gazdálkodás miatt lett teljesen "elszántva", a most feltárt XI-XII. századi, nagykereki leletekből viszont arra lehet következtetni, hogy a védvonalak mentén már ezer évvel ezelőtt is éltek emberek. A Déri Múzeum régészei a helyszínen úgy nyilatkoztak,

a magyar-román határt követő védvonal már a X. században is állt,

A kutatásokat négy évvel ezelőtt kezdték, és már akkor látszott, hogy igazi szenzációra lehet számítani.

"Néhány méterre a határtól feltártuk az úgynevezett Csörsz árka egy elég jelentős szakaszát" - mondta Dani János, a múzeum régészeti igazgatóhelyettese.

"Ilyen hosszan ilyen komplex védműrendszert még senkinek nem sikerült feltárnia"

- tette hozzá.

Kreiter Eszter, a Budavári Kft. tudományos igazgatója elmondta, terepbejárások és próbafeltárások segítségével jelölték ki azokat a helyeket, ahol a nagyobb feltárásba később belekezdtek.

"Több mint 260 ezer négyzetméteren tártunk fel régészeti lelőhelyeket a Déri Múzeummal" - mondta el Kreiter Eszter.

A sáncrendszer egy, már korábban Debrecenben feltárt védmű folytatása lehet, korábban kihegyezett karókkal és árkokkal megerősítve.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.07.02. csütörtök, 18:00
Vasas Gábor
a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet főigazgatója
Elveszítheti a történelmi versenyt Magyarország és a régió, ha nem sikerül megállítani a képzett fiatalok elvándorlását

Elveszítheti a történelmi versenyt Magyarország és a régió, ha nem sikerül megállítani a képzett fiatalok elvándorlását

A visegrádi négyek júniusi gödöllői csúcstalálkozója ráirányította a figyelmet a közép-európai országok közös kihívásaira, köztük a kohéziós politika jövőjére az EU 2028–2034-es költségvetési tárgyalásai előtt. A hagyományos infrastruktúra-fejlesztések mellett egyre sürgetőbbé válik a humántőke megtartása: a közép- és kelet-európai tagállamok adják az EU-n belül más országban élő uniós polgárok több mint felét, miközben a képzés költségeit a kibocsátó országok viselik. Enrico Letta 2024-es jelentésének "helyben maradás szabadsága" koncepciója új narratívát kínálhat a kohéziós politikának, amelynek középpontjában nem csupán a regionális jövedelmi különbségek csökkentése, hanem a tehetségek megtartása és visszavonzása áll. A V4-ek a hasonló demográfiai kihívásokkal küzdő dél-európai tagállamokkal közösen új koalíciót építhetnek a következő uniós költségvetési ciklus tárgyalásain.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×