Infostart.hu
eur:
385.58
usd:
331.07
bux:
119434.72
2026. január 14. szerda Bódog
Pénzérmék az érdi Duna-parton 2018. október 24-én. Ezen a helyen nagy mennyiségű pénzérmét, fegyvereket, használati tárgyak maradványait tárták fel a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) régészei. A leletegyüttes egy 18. század közepén elsüllyedt hajóról kerülhetett a folyóba.
Nyitókép: MTI / Mónus Márton

Szenzációs régészeti lelet az alacsony Duna medrében

Több ezer pénzérme, fegyverek, hajózási tárgyak kerültek elő egy érdi lakos bejelentése után, önkéntes fémkeresők bevonásával. A kutatást búvár-régész bevonásával folytatják. Mária Terézia-korabeli lehet a lelet, a nyomok egy elsüllyedt hajóra utalnak.

Kétezer ezüst- és kilenc aranypénz, fegyverek és hajózási tárgyak kerültek elő a Dunából Érdnél a rekordalacsony vízállás miatt. A vízszint most már emelkedik, a sietős régészeti feltárás közben nyilatkozott az InfoRádiónak a helyszínen tartózkodó Nagy Balázs régész-numizmatikus, a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum munkatársa.

"Egy helyi lakos tett bejelentést, miszerint talált egy tárgyat, egy kolompnak kinéző, Szent György-ábrázolásos domborművet a Duna medrében" - említette Nagy.

A szentendrei múzeum egyik fémkereső önkéntese ezt követően kiment a helyszínre, és egyetlen délután alatt száz ezüstpénzt talált ott.

A pénzérmék 1665 és 1743 közötti verésűek - I. Lipót, III. Károly és Mária Terézia korából származnak, illetve külföldiek, például XII. Kelemen pápától, Zürichből vagy francia területről származnak -, és vélhetően egy hajóroncsról kerültek a Duna medrébe. A megtalált ezüstpénzek száma később mintegy kétezerre nőtt.

Gulyás Gábor, a Ferenczy Múzeumi Centrum igazgatója az InfoRádiónak elmondta,

ilyen nagy mennyiségű nimuzmatikai lelet nem került elő az utóbbi időben.

"A Nemzeti Múzeum gyűjteményét nem számítva ez a legnagyobb gyűjtemény lesz Magyarországon" - vázolta a lelet jelentőségét Gulyás, aki külön felhívta a figyelmet arra, hogy a kutatás még mindig zajlik.

"Percenként került elő valami, ilyet még nem láttam"

- mondta érthető lelkesedéssel az intézményvezető, aki maga is kilátogatott a keresés helyszínére.

Ha bebizonyosodik a sejtés, hogy a rakományt szállító jármű kereskedelmi hajó volt, akkor abból sok fontos dolgok kiderülhet hazánk korabeli kereskedelmi viszonyairól.

Egy drónos vizsgálattal, illetve a búvár-régész bevonásával egyébként magát a hajóroncsot is keresik, Gulyás beszámolója alapján "valamit már találtak, ami akár hajó is lehet".

A talált fegyverek között vannak középkori szúró-vágó eszközök, lándzsák, kardok, tőrök, de sarkantyúk és ágyúgolyók is, amiből feltételezik, hogy ágyúra is bukkanhatnak majd. Amiben biztosak, hogy egy Mária Terézia uralkodása alatt elsüllyedt hajó titokzatos történetével állunk szemben.

A régészek most tehát versenyt futnak a Duna emelkedésével, így intenzív leletmentés zajlik, ami folyamán a legtöbb tárgyat igyekeznek begyűjteni. A vízben is folytatni fogják a kutatást.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

Nyáron a hőség, télen a hó. A közös nevező a szélsőséges időjárás, amelynek következtében a nagy hagyományokkal rendelkező német vasút, a Deutsche Bahn a legnépszerűbből a legnépszerűtlenebb tömegközlekedési eszközzé vált. A politika és a szakmai szövetségek most magyarázatot követelnek.

Kaiser Ferenc a sorkatonaságról: nem ördögtől való dolog, számos előnye van

A modern harcászati eszközök korában is fontos szerepe van a honvédségi élő erőnek, amelyet nemcsak a harctéren, hanem vis maior helyzetekben is be lehet vetni – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. Úgy véli, az orosz–ukrán háború menetétől és az Egyesült Államok politikai hozzáállásától is függ, hogy a jövőben hány ország dönt úgy a horvátokhoz hasonlóan, hogy be- vagy visszavezeti a sorkatonaságot.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×