Infostart.hu
eur:
378.49
usd:
321.51
bux:
125143.34
2026. február 24. kedd Mátyás
Nyitókép: NASA

A világűrből is látszik a szegénység

Az űrből, műholdfelvételek segítségével láthatók India kirívó anyagi egyenlőtlenségei.

Pravin Csakravarti és Vivek Dehedzsia indiai tudósok az amerikai légierő meteorológiai műholdprogramjának felvételeit tanulmányozták. A programban részt vevő szatellitek naponta 14-szer kerülik meg a Földet, éjszaka szenzorokkal készítenek felvételeket a Föld felszínén látható fényekről.

A felvételekre ráhelyezték az indiai körzeteket ábrázoló térképet, így egyedülálló világítási adatbázist hoztak létre kerületenként, az időbeli alakulást is mutatva.

Tizenkét indiai állam 640 körzetéből 387-at tanulmányoztak. Ezekben a térségekben él az ország lakosságának 85 százaléka és itt állítják elő a GDP 80 százalékát. A két kutató az új módszerrel a jövedelmi különbségeket vizsgálta meg - olvasható a BBC News honlapján.

India legnagyobb részén a sötétség uralkodik, mivel ott kevés gazdasági tevékenységet folytatnak.

A fények részletekbe menő elemzése azonban azt mutatta, hogy az egyenlőtlenség a szövetségi államok között és azokon belül is növekszik.

Tizenkét szövetségi állam mintegy 380 körzete átlagosan ötödannyira volt kivilágítva, mint Mumbai vagy Bengaluru metropoliszok. A körzetek 90 százaléka csak harmadannyira fényes éjjel, mint az összes körzet tíz százaléka. Az arány sokat romlott 1992 és 2013 között.

"A területi egyenlőtlenségek ilyen mértéke példátlan a modern világ történetében egy szövetségi államon belül"
- mondta a kutató.

Ugyan az 1991 előtti évek a különböző indiai államok jövedelmeinek lassú kiegyenlítődési trendjét mutatták, az utána következő években a különbségek nőttek. A két kutató úgy találta, hogy 2014-ben a három leggazdagabb szövetségi állam egy átlagos lakója háromszor olyan gazdag volt, mint a három legszegényebb állam átlagos lakója.

Dehedzsia, a mumbai IDFC Intézet kutatója szerint egyre nő a különbség a szövetségi államok és az államokon belül a körzetek között, nem azért, mert a gazdagok még gazdagabbak lesznek, a szegények pedig még szegényebbek, hanem mert a szegények nem gazdagodnak elég gyorsan, hogy csökkenjen a különbség.

Címlapról ajánljuk
Szuperválasztási év – már figyelmeztetni kell az AfD miatt

Szuperválasztási év – már figyelmeztetni kell az AfD miatt

Öt tartományban rendeznek helyi parlamenti választásokat idén Németországban, és különösen a keletiekben a radikális jobboldali AfD befutónak számít. A CDU-elnök Friedrich Merz kancellár az ellenzéki pártot a konzervatívok „legveszélyesebb” kihívójának tekinti.

Varga Mihály az alapkamat csökkentéséről: két fő tényező áll a döntés mögött

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa másfél év után nyúlt hozzá a jegybanki alapkamathoz, amelyet 25 bázisponttal csökkentett. Az MNB-elnök kedd délután sajtótájékoztatón magyarázta el a döntés hátterét. Kiemelte az inflációs adatokat, a hitelezés megindulását, illetve az élelmiszerek év eleji átárazását, ám a növekedést kifejezetten alacsonynak tartja a jegybank, az ipari termelés húzza vissza. Varga Mihály részletesen kommentálta a Barátság olajvezeték ügyét. Van magánvéleménye Nagy Márton „öt bankos” bejelentéséről, de ezt jegybankelnökként nem osztja meg a nyilvánossággal.
inforadio
ARÉNA
2026.02.24. kedd, 18:00
Bendarzsevszkij Anton
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője
Közel másfél éve nem történt ilyen Magyarországon - Most egyértelmű jelet kapott a forint

Közel másfél éve nem történt ilyen Magyarországon - Most egyértelmű jelet kapott a forint

Az MNB kamatdöntő ülésére figyeltek ma főként a befektetők, délután pedig meg is kapták a várt jelzést: az MNB közel másfél év után 25 bázisponttal, 6,25 százalékra csökkentette az irányadó rátát. Bár a bejelentést követő sajtótájékoztatón Varga Mihály jegybankelnök hangsúlyozta, hogy az MNB nem köteleződik el kamatcsökkentési ciklus mellett, a forint nem reagált érdemben a hírekre. A magyar fizetőeszköz árfolyamában a mai nap sok irányváltás következett be, de az elmozdulások egyike sem volt igazán jelentős: az euró és a dollár jegyzése is mintegy 1,5 egységnyi sávban ingadozott.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×