eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó

Különböző nyelveken másképp látjuk a színeket

A színek észlelése főként a fejünkben történik.

Függetlenül attól, hogy az ember milyen nyelven beszél, a szem érzékeli a színeket, a világot, de ez mind függhet az egyéntől. Az emberi szem fizikailag több millió színt érzékelhet, de mindenki máshogy ismeri fel ezeket a színeket - derül ki a BBC friss cikkéből.

A színvakok például képtelenek megkülönböztetni a különböző színeket, színérzékelési hiányossággal a szürke árnyalatait érzékelik a fehértől a feketéig. De ott vannak a színtévesztők is, akik a három főszín (kék, zöld, piros) egyikének érzékelésére képtelenek. Ők tehát nem, vagy máshogy látják a színekben megmutatkozó különbségeket.

A retina kétféle fotoreceptort tartalmaz: a csapokat, amelyek a színlátásért felelősek, és a pálcikákat, melyek a szürkületi, a fekete-fehér látásunkért felelősek. A fényreceptorok közül a csapok szolgálják szemünkben a színlátást. Ezek a csapok három típusba sorolhatók: kék receptorok, zöld receptorok, és sárga receptorok. A vörös színt a sárga receptorok érzékelik, mivel hiányoznak az ideghártyából a vörös szín külön érzéksejtjei. Színvakság esetén a szem retinájából hiányoznak ezek a csapocskák, vagy egyszerűen működésképtelenek. Ilyen esetekben gyakran előfordulhat az is, hogy egyéb látási problémák is kísérik a teljes színvakságot. A csapok érzékenységének egymásra torlódása monokromáziát eredményez, ami csak egy szín látását teszi lehetővé.

A színek észlelése főként a fejünkben történik. Ez szubjektív is lehet, tehát

hajlamosak vagyunk a személyes tapasztalatokra hagyatkozni.

Vegyük például a szinesztéziát, ami egy mentális jelenség, amelyben érzékszerv által keltett benyomás automatikusan aktivál egy másik érzetet, tehát például a betűkhöz vagy számokhoz az ember akaratlanul is színeket társít. A szinesztézia gyakran az érzékek összekapcsolódásaként jelenik meg - ahol egy személy látja a hangokat, vagy hallja a színeket. De a hallott színek is esetenként különböznek.

Egy másik példa Edward H. Adelson sakktábla árnyék illúziója. Itt, bár két megjelölt négyzet pontosan ugyanolyan színű, agyunk nem érzékeli őket így.

Születésünk napjától megtanultuk kategorizálni a tárgyakat, a színeket, az érzelmeket, és nagyjából minden értelmes nyelvet. És bár a szemünk több ezer színt érzékel, a színnel való kommunikáció, és a színhasználat a mindennapi életünkben azt jelenti, hogy meg kell határoznunk ezt a hatalmas fajta felismerhetőséget.

A festők és a divatszakemberek például színes terminológiát használnak arra, hogy hivatkozzanak és megkülönböztessék a színárnyalatokat és árnyalatokat.

A különböző nyelvek és kulturális csoportok eltérő módon színezik a színspektrumot. Van néhány olyan nyelv - a dani, amelyet Pápua Új-Guineában beszélnek, vagy a Bassa, amit, Libériában és Sierra Leone-ban beszélnek - amely csak két kifejezést ismer, a sötétet és a világost. A sötétség hideg, a fényesség a meleg. Így a fekete, a kék és a zöld színek hideg színűek, míg a világosabb színek, mint a fehér, a piros, a narancs, és a sárga, meleg színűek.

Az ausztráliában élő Warlpiri embereknél még a "szín" szó sem létezik. Náluk, és más hasonló kulturális csoportok esetében "szín" -nek nevezik a gazdag szókincset, amely a textúrára, a fizikai érzékelésre, és a funkcionális célra utal.

Figyelemre méltó, hogy a világ legtöbb nyelvének öt alapvető színe van. Bizonyos kultúrákban, a Namíbiai síkságon található Himba-ban, és a Pápua Új Guinea Berinmo-ban is ötféle rendszert alkalmaznak. Csakúgy, mint a sötét, világos és piros, ezek a nyelvek jellemzően sárga kifejezést tartalmaznak, és egy kifejezést, amely mind kék, és mind a zöld színt jelöli. Vagyis ezek a nyelvek nem rendelkeznek a "zöld" és a "kék" kifejezésekkel, egy kifejezést használnak a két szín leírására, ezt egyfajta "grue" -nak hívják.

Az orosz, a görög, a török ​​és sok más nyelv is két külön kifejezt használ a kékre - az egyik kizárólag a sötétebb árnyalatokra vonatkozik, a másik pedig a világosabb árnyalatokra utal. A színek észlelésének módja életünk során is változhat. A görög beszélők, akik két alapvető kifejezéssel rendelkeznek a világos és sötét kék ("ghalatio" és "ble") leírására, hajlamosabbak arra, hogy ezt a két színt sokkal hasonlóbbnak tekintsék, miután hosszú ideig éltek az Egyesült Királyságban. Ott ugyanis ezt a két színt egy kifejezéssel írják le, ez a kék. Ez azért van így, mert a hosszú távon eltöltött angol nyelvű környezetben az anyanyelvi görögök agya a színeket elkezdi feldolgozni ugyanazon színkategória részeként.

A különböző nyelvek befolyásolhatják észlelésünket az élet minden területén.

A Lancaster Egyetemen végzett laborban azt vizsgálják, hogy a különböző nyelvek használata hogy befolyásol, és hogy változtatja meg a hétköznapi tárgyak észlelésének módját. Végeredményben, ez azért történik, mert egy új nyelv tanulása olyan, mintha az agyunk képes lenne más módon értelmezni a világot - beleértve azt, ahogy látjuk és ahogy feldolgozzuk a színeket.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×