Még az előző elnöki adminisztráció idején kezdődött el a privatizáció előkészítésének folyamata - mondta az InfoRádiónak Zsobok Gábor. Ez a fajta privatizálás nem ismeretlen az Amerikai Űrkutatási Hivatal (NASA) gyakorlatában. Hasonló modellben bíznak majd meg az űrállomás üzemeltetésével valamilyen vállalatot vagy vállalatcsoportot, mint amilyen modellben jelenleg az amerikai teherszállító űrhajók visznek ellátmányt az ISS-re. Ilyen modellben készül egyébként két olyan személyűrhajó is különböző űrvállalatok által, amely az elkövetkező években személyzetet szállíthat a Nemzetközi Űrállomásra.
"Ettől teljesen függetlenül építi a NASA azt az űrhajót, amivel már a Föld körüli pályán messzebbre szeretne menni. A Föld körüli, úgynevezett rutin dolgokat viszont, mondhatjuk úgy, hogy ki szeretné adni alvállalkozóknak".
Az űrállomás profilja azonban nem változik jelentősen
- vélekedett a Magyar Asztronautikai Társaság tagja, a Galileo Webcast szakkommentátora. Az amerikai kormányzat meg fog tartani egy bizonyos, kisebb mértékű felügyeletet az űrállomás felett, hiszen bármi történik az ISS-sel, azért űrjogilag az USA felel. Az cél, hogy növeljék az űrállomáson azon űrtechnikai cégek jelenlétét, amelyek már most is visznek fel kísérleteket az űrállomásra. Emellett újabb vállalkozások részvételét is elősegítenék. Több olyan vállalat van már most is, amely kísérleteket - orvosi, technológiai, gyógyszeripari kísérleteket - végeztet az ISS-en.
A nemzeti űrügynökségek ezentúl az űrállomás fővállalkozóját fogják megbízni a kísérleteik elvégzésével. "Ez egyébként bizonyos formában eddig is létezett. A Nemzetközi Űrállomás amerikai szegmensének fő építtetője egy vállalat, és ez intézte bizonyos modulok megépíttetését az európai partnerrel, de volt olyan modul is, amit ő épített. Ennek mértéke fog tehát változni" - mondta a szakember.
- Jelenleg 16 nemzet vesz részt az ISS munkájában. A leghangsúlyosabb az USA, amely az űrállomás egyik szegmensét üzemelteti, a másik pedig Oroszország. Az amerikai szegmensen belül a leghangsúlyosabb résztvevők a japán és az európai űrügynökség, amelyek külön, nagy méretű űrállomás-modulokat is üzemeltetnek. Rajtuk kívül még számos nemzet vesz részt a munkában, de nagyon kicsi részesedéssel. A legnagyobb "kicsi" például Kanada, ő az amerikai szegmens 2 százaléka felett rendelkezik.
- Az űrállomásra évente mintegy 3 milliárd dollárt költ az USA, ezen felül még 2 milliárd dollárt költenek a nemzetközi partnerek - elsősorban a japán és az európai űrügynökség, kisebb mértékben az oroszok, még kisebb mértékben a többi résztvevő. Eddig körülbelül 150 milliárd dollárt költöttek összesen az ISS-re.
- A hétfőn nyilvánosságra került, 2019-es költségvetési tervezetéhez a NASA 150 millió dollárt (több mint 38 milliárd forintot) kér a kormánytól. Ezt az összeget évente növelné, hogy kifejleszthesse a szükséges kereskedelmi kapacitásokat, és az átadásig működőképessé tegye azokat.