Teljes holdfogyatkozás lesz szerdán, de ez Magyarországról nem látszik. Az Egyesült Államok és Dél-Amerika területéről figyelhető meg, így ebből kimaradunk – mondta Kereszturi Ákos csillagász.

Az MTA Földtudományi és Csillagászati Központjának munkatársa kiemelte: a szuperhold és kék hold jelenségből is kimaradunk, mert ezek nem léteznek a valóságban. Ezek olyan reklámízű megfogalmazások, mint az intelligens mosópor, a NASA sajtóosztálya kezdett olyan dolgot terjeszteni, ami nem létezik – fejtette ki.

A NASA megfogalmazása szerint a szuperhold akkor van, amikor az égitest a perigeumra, vagyis pályája földközeli pontjára érkezik. A csillagász szerint ez matematikailag elvileg kimutatható, de a gyakorlatban nem megfigyelhető.

Kereszturi Ákos arról is beszélt, hogy csillagászok a teljes holdfogyatkozást a holdfelszín vizsgálatára használják ki.

A Holdnak nincs légköre, és nagy a hőmérséklet-ingadozás egy nap alatt. Holdfogyatkozás során kevesebb napfény jut a felszínre, ezért hűl. Az, hogy ez a hűlés időben és területileg hogyan alakul, arra utal, hogy a Hold legfelső, néhány milliméteres törmeléktakarója milyen fizikai állapotban van, mennyire porózus vagy összefüggő szerkezetű. A Holdon járt űrhajósok a regolitot úgy írták le,

mintha a friss hóban lépkednének, ropogós érzést ad.

Ez az anyag másként reagál a hőmérséklet változására, mint az összefüggő közetek. Ha tehát holdfogyatkozás alatt megfigyelik a felszín hőmérséklet változását, azt lehet megfigyelni, hogy hol mennyire tömör vagy porózus, laza anyag borítja a felszínt, és ez még adhat új ismereteket – közölte.