Infostart.hu
eur:
373.8
usd:
340.85
bux:
137648.73
2026. november 20. péntek Jolán
Nincs egyezség a kiegyezésről

Nincs egyezség a kiegyezésről

Az 1867-es kiegyezés Magyarországon és Ausztriában pozitív esemény volt, Csehországnak és Szlovákiának azonban csalódottságot és keserűséget okozott - mondták el annak a kerekasztal-beszélgetésnek a résztvevői, amelyet a kiegyezés 150. évfordulója alkalmából rendeztek az Andrássy-egyetemen csütörtökön Budapesten.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a kiegyezés körüli időszakot az I. világháború és a trianoni békediktátum előtti utolsó aranykornak, az utolsó "szép időszaknak" nevezte.

A miniszter az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem és a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet eseményén kiemelte, a magyar és az osztrák politikai elit nagy teljesítménye volt, hogy egy "véres háború", az 1848-49-es szabadságharc után egymásra találtak.

Az Osztrák-Magyar Monarchia szétesése Európa szomorú korszaka volt, megszűnt egy nagyhatalom, Közép-Európa pedig szabad prédává vált, és ez vezetett végül a II. világháborúhoz - mondta a miniszter.

Erhard Busek volt osztrák alkancellár azt mondta, Ausztriában manapság mitológiai jelentősége van a kiegyezésnek, egy emlék, amit bizonyos romantikával vesznek körül, de abszolút pozitív eseményként ítélik meg.

Ezzel szemben Karel Schwarzenberg volt cseh külügyminiszter és Bába Iván, a Külügyminisztérium volt közigazgatási államtitkára, aki gyermekkorát Szlovákiában töltötte, arról beszélt, hogy a csehek és a szlovákok nagyon csalódottak és keserűek voltak a kiegyezés után, mivel elnyomottnak érezték magukat.

Bába Iván példaként elmondta, hogy a szlovákság támadásként élte meg például, hogy a magyar kormányzat bezáratta a három szlovák gimnáziumot.

Schwarzenberg arról beszélt, hogy a kiegyezés után a magyarok és az osztrákok privilegizált nemzetek voltak, míg a többieket elnyomták. Ez az állapot fenntarthatatlan volt, egyre több probléma halmozódott fel, és mivel a birodalom képtelen volt a reformokra, elbukott.

Erhard Busek egyetértett ezzel a következtetéssel, és megjegyezte, a történtekből, és úgy általában a történelemből tanulnia kellene Európának, de véleménye szerint, ez nem sikerült eddig. A volt osztrák alkancellár szólt arról is, hogy a vasfüggöny lehullása után úgy tűnt, felerősödnek a közös vonások az európai országok között, és kulturális téren így is lett. Más területeken azonban még nagyon sok a munka, nem sikerült egyebek mellett azt elérni, hogy megfelelő hangnemben vitázzanak a problémákról az államok - fűzte hozzá.

Bába Iván erre úgy reagált, hogy az Európai Unió és Közép-Európa együttműködése - néhány buktató ellenére - sikertörténet. Létrejött ugyanis a visegrádi együttműködés, a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás, így ezek az országok közös erővel indultak el a nyugati integrálódás irányába.

Balog Zoltán ezzel kapcsolatban azt hangoztatta, hogy a regionalizmusnak van jövője a nemzetek együttműködése terén.

Andreas Oplatka, a Neue Zürcher Zeitung volt szerkesztője, az Andrássy-egyetem professzora, a beszélgetés moderátora felvetette, hogy a monarchia volt tagországai talán az Európai Unióban kerestek "pótlékot", most azonban a magyarok kritikusak és "forradalmárként" viselkednek.

Balog Zoltán erre azt válaszolta, nem Magyarország a "problémás gyerek", hanem Brüsszel, mert egyre manipulatívabb elképzelései vannak. Magyarország nem akar kilépni a szervezetből, hanem az EU reformja mellett áll ki, és azt szeretné elérni, hogy beleszólhasson a döntésekbe.

Címlapról ajánljuk
Zsidai Zoltán Roy: az Airbnb-kereslet mutatja, milyen nagy szükség lenne évi 30 új szállodára Budapesten

Zsidai Zoltán Roy: az Airbnb-kereslet mutatja, milyen nagy szükség lenne évi 30 új szállodára Budapesten

Nincs elég minőségi szálláshely a fővárosban – emelte ki Zsidai Zoltán Roy gasztronómiai szakember, a Zsidai-csoport tulajdonosa, ügyvezetője, a Magyar Éttermi Szövetség elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. Hozzátette: olyan szabályozásra lenne szükség, amely kiszámítható pályát ad a rövidtávú lakáskiadásban érdekelt tulajdonosoknak is és a szállodafejlesztőknek is.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Megindult Putyin bosszúja a Krími híd miatt, máris bukhat Amerika békejavaslata  – Háborús híreink pénteken

Megindult Putyin bosszúja a Krími híd miatt, máris bukhat Amerika békejavaslata – Háborús híreink pénteken

Az ukrán légierő jelentése szerint Oroszország november 20-ra virradóra súlyos támadást hajtott végre ukrajnai célpontok ellen, számos rakétát bevetve – közölte az RBK Ukraine. Ez része lehetett azoknak a támadásoknak, amiket az orosz elnök korábban belengetett Kijevnek, amiért lerombolták a Krími híd közúti ágát. Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes az Interfaxnak nyilatkozva beszélt a felvetésről, hogy Ukrajna „NATO-szerű” védelmet kapjon. Határozottan elutasította ezt a lehetőséget, szerinte az orosz számára ez abszolút elfogadhatatlan. Továbbra is nyitva hagyják a tárgyalások előtt az ajtót, erről a témáról azonban nem kívánnak értekezni a jövőben.  Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×