Infostart.hu
eur:
379.6
usd:
321.97
bux:
0
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Miért imádjuk a krimiket? Sherlock Holmes ősatyjától a DNS-vizsgálatig

Miért imádjuk a krimiket? Sherlock Holmes ősatyjától a DNS-vizsgálatig

Miért számíthatnak nagy nézettségre a bűnügyi hírek, és miért kedveljük a krimit? Hogyan és milyen eszközökkel kezdenek neki a nyomozók egy-egy bűneset feltárásának? Mi terelheti tévútra a nyomozást? Erről is beszélt előadásában Korinek László akadémikus, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának professor emeritusa a Magyar Tudomány ünnepén.

"Olyan ősök leszármazottai vagyunk, akik kíváncsiak voltak, akik tanultak a megfigyelt esetekből, akik számára a kíváncsiság kifizetődő volt" – adott evolúcióbiológiai magyarázatot Korinek László arra, hogy miért érdeklődünk a bűncselekmények iránt.

A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának professor emeritusa a Magyar Tudomány ünnepén tartott előadásában megvilágította, hogy a bűnügyeket tudományos szempontból a kriminalisztika és a kriminológia vizsgálja. A kriminalisztika inkább természettudomány, a nyomok minél precízebb és objektívebb feltárásának, rögzítésének és elemzésének tudománya. A másik szakterület társadalomtudományi jellegű, a cselekmény elkövetéséhez vezető szociológiai és pszichológiai folyamatokkal foglalkozik.

"A kriminalisztikai eljárás logikája a régészetéhez és a belgyógyászatéhoz hasonlít: töredékes adatokból kell egy összetett folyamatról pontos következtetéseket levonni.

Nem véletlen, hogy Sir Arthur Conan Doyle Sherlock Holmes és John Watson figuráját az Edinburgh-i Egyetem híres belgyógyászprofesszoráról, Joseph Bellről mintázta,

csak dramaturgiai okokból két külön szereplő testesíti meg a megfigyelő és a logikus következtetéseket levonó elmét" – mutatott rá az akadémikus.

Elmondta, hogy a nyomozók egy-egy bűncselekmény feltárásánál úgynevezett verziókat alkalmaznak. Például a Teréz körúti robbantás esetén az általános verzió az volt, hogy a cselekmény a járőröző rendőrök ellen irányult, egy részverziója pedig az, hogy személyes bosszú áll-e a robbantás hátterében.

Ami pedig a módszereket illeti: a kriminalisztika négy leggyakrabban használatos eszköze a daktiloszkópia, a vérazonosítás, a bűnügyi fényképezés és a DNS-vizsgálat.

A bőrfodorszálak egyedisége már Kr. e. 200 körül is bizonyítéknak számított Kínában egy betöréses lopás felderítése során. Európában az 1600-as évek végén jelent meg vizsgálati módszerként, és a 19. század végén terjedt el tömegesen. A vérazonosítás 19. század végi, 20. század eleji fejlemény. A fényképezés szerepe a bűncselekmény helyszínének, mint kiindulási pontnak a rögzítése során a legfontosabb – magyarázta Korinek László.

Tévedtek a móri mészárost felismerni vélő tanúk

Döntő fordulatot azonban az 1980-as évektől a DNS-azonosítás hozott a kriminalisztikában. 1992 óta elemzik újra az USA-ban elkövetett bűncselekmények biológiai mintáit a Project Innocence szakértői. A vizsgálatok nyomán kiderült, hogy az amerikai igazságszolgáltatási eljárások során

az utóbbi évtizedekben 344 embert ítéltek el ártatlanul, többeket közülük ki is végeztek

– jelezte a professzor.

Korinek László emlékeztetett arra, hogy az utóbbi években elkövetett egyik legsúlyosabb hazai bűncselekmény, a nyolc ember halálához vezető móri bankrablás valódi elkövetője is talán megúszta volna tettét, ha egy fémdetektoros amatőr hadtörténész meg nem találja az elásott fegyverét.

A nyomozás során azért kell törekedni a lehető legtöbb objektív bizonyíték feltárására, mert a tanúvallomások és a nyomozók által felállított logikai láncok – mint a móri vizsgálat során is – tévútra vezethetnek – hangsúlyozta.

Címlapról ajánljuk
Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.

Orbán Viktor a Mandiner Klubesten: Magyarország Brüsszel útjában áll, ezért nyílt a választási csata

Szerda este a Mandiner Klubest vendége Orbán Viktor miniszterelnök volt. „Jól állunk, de a csata még nyílt” – mondta a választásokról, hozzátéve: „ha megdolgozunk érte, nyerünk”. A kormányfő szerint Brüsszel beavatkozik a magyar kampányba, sőt még Kijev is. „A tét az, hogy sorsot fogunk választani. Ha letérünk a magyar rendszerről, és brüsszeli rendszert hozunk be, nem lehet majd visszatérni”. „Az én kihívóim Brüsszelben vannak, nem Magyarországon. Küldtek ide valakit” – fogalmazott. Donald Trump esetleges magyarországi látogatásáról azt mondta: „Csalogatom. Adtam időpontokat neki”.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×