eur:
402.93
usd:
360.91
bux:
97065.84
2025. május 18. vasárnap Alexandra, Erik
Így gyűjthető be a víz a Marson

Így gyűjthető be a víz a Marson

A Marson található víz ugyan nem folyékony halmazállapotú, de ha az ExoMars következő küldetése, a Rover kísérlete sikerrel jár, begyűjthető - mondta Pál Bernadett, az ELTE csillagászati karának másodéves mesterszakos hallgatója, aki részt vett ilyen irányú kutatásokban, és aki a témában írta szakdolgozatát.

Október 19-én az ExoMars orosz-európai űrexpedíció TGO űrszondájának Schiaparelli leszállóegysége landolás közben 2-4 kilométeres magasságból a bolygónak csapódott és megsemmisült, azonban az Európai Űrügynökség már a következő, 2020-as expedíciót tervezi, amelyben marsjáró robot léphet a vörös bolygóra. Ennek egyik feladata lesz, hogy megvizsgálja a Marson lévő vizet.

„A Marson jelenleg folyékony víz, amilyet mi is ismerünk, nem fordulhat elő, nem maradhat meg stabilan, mert túl kicsi a légnyomás és a hőmérséklet. Vagy meg van fagyva a víz, vagy pedig a légkörben van, vízpára formájában” – mondta az InfoRádió Szigma – a holnap világa című magazinműsorának nyilatkozva Pál Bernadett, az ELTE csillagászati karának másodéves mesterszakos hallgatója.

A mostani tudományos álláspont szerint régen valószínűleg sokkal több víz volt a Marson, akár óceánok is boríthatták a felszínét. Ezt ma folyásnyomokból lehet kimutatni, illetve valamilyen szinten ma is láthatók vizes folyásnyomok a felszínen, amelyek állandóan változnak. Valamilyen formában most is van víz a Marson, de ahogyan az évmilliók alatt a bolygó elvesztette atmoszférájának jelentős részét, a felszínen lévő vizet nem tudta megtartani, így az elpárolgott – fejtette ki.

A bolygón ugyanakkor megtalálhatók úgynevezett higroszkópos sók, amelyek képesek arra, hogy közvetlenül a légkörből megkössék a vízpárát. Ez a felületükön nagyon vékony vízfilm-borítást képezhet, ha pont megfelelő a hőmérséklet és a páratartalom, így létre tudnak jönni egészen kis víztócsák, sós-vizes tócsák – tette hozzá Pál Bernadett.

Az ExoMars szonda landolóegységén található HABIT nevű svéd műszer kis kapszulákban sókat visz, amelyeken vizsgálni tudja a kicsapódási folyamatot, és ki tudja mutatni, ha megjelenik a vékony vízbevonat a sók felületén. Ezt korábban más műszer nem tudta még vizsgálni.

A HABIT naponta mintegy 5 milliliter vizet tud megkötni az atmoszférából, és összesen 25 milliliter víz tárolására alkalmas.

Ha működik a folyamat, akkor ezt a technológiát fel lehet skálázni, hogy akár olyan mennyiségű vizet olyan módon elő tudjunk állítani folyékony formában, hogy a jövőben emberi missziók számára is alkalmas legyen – emelte ki a téma szakértője. Pál Bernadett hozzátette, hogy a sók felszínén megjelenő vizet még szűrni kell, hogy tiszta, iható vízzé lehessen alakítani.

KAPCSOLÓDÓ HANG

VIDEÓAJÁNLÓ
Címlapról ajánljuk
Nem is gondolná, mekkora veszélyt rejthet egy külföldről hozott csodás növény

Nem is gondolná, mekkora veszélyt rejthet egy külföldről hozott csodás növény

Nem hozhatunk be dísz- vagy haszonnövényt kedvünk szerint külföldről, mert kártevőket is behurcolhatunk ezzel az országba – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal abból az alkalomból, hogy május 12-én volt a növényegészségügy nemzetközi napja. A tudnivalókról Szűcs Csabát, a Nébih növényvédelmi és borászati igazgatóját kérdeztük.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.05.19. hétfő, 18:00
Szakáli István Loránd
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány stratégiai igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×