Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 4. szombat Ulrik

Így került egy óvilági gyík az Újvilágba

Mintegy nyolcvanmillió évvel ezelőtt élt, eddig ismeretlen óvilági gyíkfaj megkövesedett maradványait fedezték fel a kutatók a dél-brazíliai Cruzeiro do Oeste térségében.

Több mint 1700 fajjal a leguánalakúak alkotják a ma élő gyíkok egyik legsokszínűbb csoportját: a ránőtt acrodont fogazatú leguánfélék az Óvilág, a nem-acrodont leguánfélék az Újvilág teremtményei. A Nature Communications című folyóiratban ismertetett új faj - Gueragama sulamericana - az első acrodont leguánféle, amelyet Dél-Amerikában találtak - olvasható a ScienceDaily ismeretterjesztő hírportálon.

A felfedezés azt jelzi, hogy az acrodont leguánfélék az eddig véltnél jóval hamarabb szétterjedtek a Gondwana szuperkontinensen - amely magába foglalta a déli félteke mai földrészeit és szigeteit, a mai északi féltekéről pedig az Arab-félszigetet és Indiát -, és, hogy az első dél-amerikai gyíkok egy része sokkal közelebbi rokonságban állt afrikai és ázsiai társaival, mint Dél-Amerika modern állatvilágával.

Mindez azt sugallja, hogy a leguánfélék két csoportjának világszerte sikerült elterjednie a Pangea nevű szuperkontinens - amelyből a lemeztektonikai mozgások révén kivált minden mai kontinens - végleges feltöredezése előtt. Egy bizonyos ponton aztán a nem-acrodontok felváltották az acrodontokat és egyedüli leguánfélékké váltak Amerikában, ellentétben azzal, ami az Óvilág területének döntő részén történt.

A mostani felfedezés tovább gyarapítja a krétakori Dél-Amerika területén élt gyíkok palettáját. "Dél-Amerika elszigetelt maradt egészen nagyjából ötmillió évvel ezelőttig, amikor beleütközött Észak-Amerikába és megindult az északi és déli organizmusok cseréje. Ez egy óvilági gyík az Újvilágból, méghozzá olyan időszakból, amelyben egyáltalán nem számítottunk ilyen felfedezésre. Ez magyarázatot ad a leguánfélékkel és azok eredetével kapcsolatos kérdések egy részére" - mondta Michael Caldwell, az Albertai Egyetem professzora, a tanulmány egyik szerzője.

A paleontológia területén világelsőnek számító Albertai Egyetem szakemberei brazil kutatókkal dolgoztak együtt a tanulmányon.

Címlapról ajánljuk
Éghajlatkutató: 2050-ig már nem tudunk változtatni, de hosszabb távon nagy a tét

Éghajlatkutató: 2050-ig már nem tudunk változtatni, de hosszabb távon nagy a tét

Magyarország Európa leggyorsabban melegedő és száradó térségei közé tartozik. A nyarak egyre forróbbak és szárazabbak – hívja fel a figyelmet Szabó Péter, az ELTE éghajlatkutatója, a Másfélfok szerzője. Hangsúlyozta: a hőhullámokhoz nem mindig tud alkalmazkodni a szervezet, a 2024-es két hetes forróság idején például 34 százalékos volt a többlethalálozás Budapesten.

Elképesztő szenvedésről beszélt Messi, miután megdöntött minden rekordot

„Tudtuk, hogy szenvedni fogunk, és szenvedtünk is” – mondta Lionel Messi a drámai körülmények után megszerzett győzelemről a foci-vb egyenes kieséses szakaszában a meglepetéscsapat Zöld-foki Köztársaság ellen.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×