Infostart.hu
eur:
387.76
usd:
329.04
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Eredményesen zárult a víz alatti kínai régészeti feltárás

Negyven napos víz alatti kínai régészeti feltárás zárult eredményesen a Dél-kínai-tengeren, a Hszisa-szigetcsoportnál - közölték hétfőn a helyi illetékesek.

A Hajnan tartományban, Vencsang kikötőjében hétfőn partra szállt kutatócsoport számos régészeti leletet - sérült porcelándarabokat, építkezéshez szállított köveket - hozott felszínre és egyéb kutatásokat is folytatott - számolt be az útról Teng Csi-csiang, a kutatás vezetője.

Az expedíciós során 37 leletet sikerült kimenteniük egy Sanhu szigetnél egykor elsüllyedt hajóroncsról. A csoport a Kancsüan szigeten található romoknál szárazföldi kutatást végzett és egy további hajóroncsot is átvizsgált a Csinjin sziget közelében.

A negyven napos kutatóutat a kínai Állami Kulturális Örökség Hivatala és a Hajnan tartományi kulturális örökségi hivatal támogatta.

Ez volt a második legjelentősebb víz alatti régészeti feltárás a Dél-kínai-tengeren azóta, hogy 2007-ben a Hszisa-szigeteknél folytatott kutatás során több mint hétszáz éve elsüllyedt porcelánok kerültek elő egy hajóroncsról.

"A víz alatti régészeti kutatások segítenek jobban megérteni Kína tengeri kereskedelmének történetét" - hangsúlyozta Csaj Hsziao-ming, a kínai kulturális örökségvédelem egy illetékese.

Kína az utóbbi években nagyobb hangsúlyt fordít a víz alatti régészeti lelőhelyek feltárására és védelmére, mert több kínai város, tartomány szeretné felvetetni az UNESCO világörökségi listájára az úgynevezett tengeri selyemútnak a Dél-kínai-tengeren áthaladó szakaszát. Eddig már több mint 120 hajóroncsot találtak a Hszisa, Nansa és Csungsa szigetek közelében.

Címlapról ajánljuk
Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

A 2021 és 2024 közötti négy évből háromban hazánk területének 70 százalékát aszály sújtotta. Egy uniós jelentés szerint Magyarországon 2022-ben a biogazdálkodás mindössze a termőterületek 6,3 százalékán volt jellemző, miközben az EU 2030-ra 25 százalékos célt tűzött ki. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője vázolta, milyen változtatásokra lenne itthon szükség.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×