Infostart.hu
eur:
387.76
usd:
329.04
bux:
0
2025. december 26. péntek István

A Magyar Tudományos Akadémia legrangosabb kitüntetései

Rangos elismerések, köztük az Akadémiai Aranyérem és az Akadémiai Díjak átadásával, valamint a 21. század szupermikroszkópjáról szóló tudományos előadással kezdődik meg ma a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 186. közgyűlése Budapesten.

A hétfői ünnepélyes köztestületi ülésen Lovász László, az MTA elnökének köszöntője után adják át a legrangosabb akadémiai kitüntetést, a kiemelkedő tudományos, közéleti, tudománypolitikai és tudományszervezői tevékenységet elismerő Akadémiai Aranyérmet.

Szintén kiosztják a kimagasló tudományos munkáért járó Akadémiai Díjakat, a tudományt és a kutatás-fejlesztést támogató tevékenységet elismerő Wahrmann Mór-érmet, a külhoni magyar tudósok teljesítményét díjazó Arany János-életműdíjat, valamint a tudomány közgondolkodásban betöltött szerepének erősítéséért járó Akadémiai Újságírói Díjat is.

Az ünnepi nyitóülésen Krausz Ferenc, az MTA külső tagja, a német Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója tart tudományos előadást a fény nemzetközi éve programsorozathoz kapcsolódóan Ezerarcú fény: a 21. század szupermikroszkópja címmel.

Kedden délelőtt Lovász Lászlónak az akadémia 2014-es tevékenységéről, költségvetéséről és vagyoni helyzetéről szóló beszámolójával folytatódik a közgyűlés, Török Ádám főtitkár pedig az MTA kutatóhelyeinek tavalyi tevékenységét összegzi.

Szintén kedden kezdődnek és egészen május végéig tartanak az MTA tudományos osztályainak nyilvános tanácskozásai is, amelyek közül több kapcsolódik a fény nemzetközi évéhez. Emellett kiskonferenciát szerveznek az akadémia 150 éves fővárosi székházának építésével és műemlékként való gondozásával kapcsolatos érdekességekről, és tudományos ülést tartanak a plágium kérdésének több nézőpontból történő vizsgálatára is.

A közgyűlés részletes programja az MTA honlapján (www.mta.hu) olvasható.

Címlapról ajánljuk
Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

A 2021 és 2024 közötti négy évből háromban hazánk területének 70 százalékát aszály sújtotta. Egy uniós jelentés szerint Magyarországon 2022-ben a biogazdálkodás mindössze a termőterületek 6,3 százalékán volt jellemző, miközben az EU 2030-ra 25 százalékos célt tűzött ki. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője vázolta, milyen változtatásokra lenne itthon szükség.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×