A montreali McGill Egyetem munkatársai serdülő korú patkányoknál vizsgálták, hogy milyen hatással van agyműködésükre a hosszabb távú amfetaminhasználat.

"Ezeknek a rágcsálóknak igen hasonló az agyi kémiájuk az emberéhez, így a modell nagyon hasznos betekintést nyújtott abba, hogy miként hat az amfetamin az emberre" - magyarázta Gabriella Gobbi kutatásvezető.

Az amfetamin pszichostimuláns szer, amely növeli az éberséget és összpontosítási képességet, elnyomja a fáradtságot és csökkenti az étvágyat. A speed néven is ismert drogot rekreáció és a teljesítmény fokozása céljából alkalmazzák. Az ENSZ kábítószerekkel és bűnözéssel foglalkozó szakosított szervezete, az UNODOC 2011-es jelentése szerint az Egyesült Államokban a kamaszok 10 százaléka, az európai serdülők (országonként függően) 2-7 százaléka, a kanadai kamaszoknak pedig valamivel több mint 5 százaléka próbálta ki a szert.

A kísérleti patkányok serdülő korukban kapták az amfetamint, majd alkalmazását elhagyták, amikor az állatok elérték a felnőtt kort. Ekkor tanulmányozták agyműködésüket és viselkedésüket. "Elsősorban a szerotonin, a dopamin és a norepinefrin ingerületátvivő anyagokra összpontosítottunk" - idézte fel Gobbi.

A kutatók abnormalitásokat találtak a felnőtté vált patkányok mindhárom ingerületátvivővel kapcsolatos agyi aktivitásában. Az úgynevezett monoaminokkal kapcsolatban tapasztalt kiegyensúlyozatlanság érzelmi hullámzáshoz, depresszióhoz, függőségekhez vezethet. Az amfetamin mellett nevelkedett állatok viselkedése is megváltozott. A közepes adag drogot kapott patkányok felnőttként hiperaktívan viselkedtek, a kockázatvállaló viselkedés pedig a kis, a közepes és nagy dózisú amfetamint kapott állatokra egyaránt jellemzővé vált.