A University College London munkatársaként dolgozó Ryota Kanai és kollégái mágneses rezonancia vizsgálat (MRI) révén térképezték fel 125 egyetemista agyát. A kutatók az agy fizikai tulajdonságai és a közösségi viselkedés közötti összefüggést vizsgálták. A résztvevők mindegyike aktív Facebook-felhasználó volt átlagosan 300 baráttal, de a legsűrűbben netezőknek több mint ezer ismerősük volt a közösségi oldalon.

Az eredményeket egy negyven egyetemistából álló kontrollcsoport segítségével ellenőrizték.

A szakemberek közvetlen összefüggést találtak a Facebook-ismerősök száma és az emlékezésben, az érzelmi reakciókban és a közösségi viselkedésben fontos szerepet játszó négy agyterület szürkeállomány-sűrűségének - vagyis a nagyagy külső rétegének - mértéke között.

A vizsgált területek között szerepelt az agyban mélyen fekvő, mandula alakú rész, az amygdala is, amelyről korábbi vizsgálatok már bebizonyították, hogy nagyobb méretű azoknál, akik közösségibb életet élnek, több családtagjukkal tartják a kapcsolatot, és sok barátjuk van. A szakemberek mostani eredményei szerint a négy terület közül csak az amygdala szürkeállományának vastagsága függ össze a résztvevők tényleges barátainak számával, míg a többi régió az internetes ismerősökkel van arányban.

A Proceeding of the Royal Society B című folyóiratban megjelent tanulmány szerzői ugyanakkor elismerték, hogy továbbra is hiányzik az ok-okozati összefüggés pontos meghatározása. Vagyis nem tudni biztosan, hogy a Facebook-ismerősök száma miatt növekednek-e meg az agy bizonyos régiói, vagy az eleve nagyobb területek miatt tud valaki több kapcsolatot teremteni és fenntartani.

"Az izgalmas kérdés most az, hogy ezek az agyterületek időről időre változnak-e. Ennek kiderítése ugyanis segíthet megválaszolni a kérdést, vajon az internet valóban képes-e megváltoztatni az agyunk szerkezetét" - mondta Kanai.