Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 4. szombat Ulrik

A NASA nem fél a földönkívüliektől

A NASA és más intézetek is sugároztak már üzeneteket a világűrbe, hogy felvegyék a kapcsolatot az idegenekkel. Az amerikai űrhivatal szerdán telekonferencián ismertette a földöntúli élet keresésére vonatkozó stratégiáját.

"Az élet keresése központi helyet foglal el a naprendszer feltárását célzó feladataink között" - jelentette ki Steve Squyres, a Cornell Egyetem csillagásza, az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia azon különleges bizottságának elnöke, amely javaslatokat dolgoz ki a NASA jövőbeni küldetéseivel kapcsolatban.

Az akadémiai testület jelenleg a 28, a Marstól a Jupiter és a Szaturnusz holdjaiig küldhető lehetséges misszió megvalósíthatóságát vizsgálja. A NASA a Földünkre uralkodási szándékkal érkező idegenek helyett alapvetően a Naprendszerünkön belüli, baktériumokhoz hasonló, egyszerű életformákra összpontosít.

Néhány nappal ezelőtt Stephen Hawking új tévéműsorában annak a véleményének adott hangot, hogy földönkívüliek látogatása olyan hatással lenne a Földre lenne, mint Kolumbusz megérkezése az amerikai kontinensen élő őslakosokra. A brit fizikus feltételezi, hogy noha a földönkívüli életformák túlnyomórészt a mikrobákra hasonlíthatnak, a fejlett életformák valószínűleg olyanok, mint a "nomádok, akik hódítani, és gyarmatosítani akarnak."

Hawking kijelentései nyomán ismét felélénkült egy hároméves, a földönkívüli élet lehetőségeivel foglalkozó csillagászok által a színfalak mögött folytatott vita - mondta Seth Shostak, az idegenek felkutatásával foglalkozó SETI intézet vezető csillagásza.

Shostak szerint szükségtelenül óvatoskodó az a megközelítés, amely szerint a csillagászok számára kellene tiltani, hogy üzeneteket küldjenek az univerzumba. A csillagász nem ért egyet azzal a megállapítással sem, miszerint a jelek sugárzása a világűrbe nem jó ötlet, mert olyan, mintha valaki a dzsungelben kiabálna.

"Készen állunk arra, hogy az élet bármilyen típusát felfedezzük" - jelentette ki Mary Voytek, a NASA vezető asztrobiológusa.

A kaliforniai Mountain Viewben székelő SETI passzív megközelítésből vizsgálja a kérdés: az idegenek esetleges jeladásait próbálja lehallgatni. Több mint egynegyed évszázad óta több csoport szándékosan küld jeleket más világoknak. Ezek közül a leghíresebb az a háromperces adás volt, amelyet 1974-ben Puerto Rico-i Arecibo Obszervatóriumból bocsátottak ki.A NASA 2008-ban a Beatles Across the Universe című dalát sugározta a Polaris csillagra, hogy ekképp emlékezzen meg az űrkutatási hivatal megalapításának 50., a Deep Space Network nemzetközi világűr-figyelő antennahálózat létrehozásának 45., és a sláger születésének 40. évfordulójáról. Ugyanabban az évben az A nap, amikor megállt a Föld című film remake-jét lőtték fel a csillagok felé - emlékeztetett Shostak.

A NASA négy űrszondájáról - a Pioneer-10 és 11, valamint a Voyager 1 és 2 - üzenetet közvetítenek az idegeneknek a Földről és útmutatást adnak számukra, hogy hogyan találhatnak el hozzánk. A hetvenes években elindított szondák elérték a naprendszer peremét.

Mindemellett a Föld a mindennapi élet részeként önkéntelenül is küld jeleket a kozmoszba: televíziós és rádióhullámokat, repülőtéri és egyéb radarkommunikációs jeleket.

A legközelebbi idegenek talán több tucat fényévnyi távolságra lehetnek tőlünk. Mivel egy fényév mintegy 9.460 milliárd kilométer, a földönkívülieknek emberöltőket kellene fénysebességgel utazniuk ahhoz, hogy ide érjenek - mondta Shostak, hozzátéve, hogy ez kevéssé valószínű.

Frank Drake, aki földönkívüli intelligencia felkutatására irányuló első modern kísérlet végrehatója volt, úgy vélte, hogy a világegyetemben mintegy 10 ezer intelligens civilizáció létezhet, Carl Sagan csillagász becslése szerint viszont ez a szám közelebb áll az egymillióhoz.

Setk Shostak szerint az univerzum nagyságát alapul véve a legközelebbi értelmes szomszédjaink 9.460 milliárd kilométerre lehetnek.

Címlapról ajánljuk
Éghajlatkutató: 2050-ig már nem tudunk változtatni, de hosszabb távon nagy a tét

Éghajlatkutató: 2050-ig már nem tudunk változtatni, de hosszabb távon nagy a tét

Magyarország Európa leggyorsabban melegedő és száradó térségei közé tartozik. A nyarak egyre forróbbak és szárazabbak – hívja fel a figyelmet Szabó Péter, az ELTE éghajlatkutatója, a Másfélfok szerzője. Hangsúlyozta: a hőhullámokhoz nem mindig tud alkalmazkodni a szervezet, a 2024-es két hetes forróság idején például 34 százalékos volt a többlethalálozás Budapesten.

Elképesztő szenvedésről beszélt Messi, miután megdöntött minden rekordot

„Tudtuk, hogy szenvedni fogunk, és szenvedtünk is” – mondta Lionel Messi a drámai körülmények után megszerzett győzelemről a foci-vb egyenes kieséses szakaszában a meglepetéscsapat Zöld-foki Köztársaság ellen.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×