Infostart.hu
eur:
387.78
usd:
329.34
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Az utóbbi évtizedek legnagyobb vérengzése készül

Útnak indult a japán bálnavadász flotta, amely a tervek szerint évtizedek óta először fog hosszúszárnyú bálnát megszigonyozni.

A flotta hatalmas zsákmány, ezer cet, köztük ötven hosszúszárnyú bálna elejtésére készül a Csendes-óceán déli részén.

A hosszúszárnyú bálnákra az 1960-as évek közepén elrendelt tilalom óta nem vadásztak.

A kereskedelmi célú bálnavadászatot 1986-ban fejezték be a világon, de Japán engedélyt kapott korlátozott számú cet leölésére, úgymond tudományos kutatási célból.

A négy hajóból álló flotta 239 emberrel a fedélzetén futott ki a szigetországból. Céljuk, hogy a hosszúszárnyú bálnákon kívül több mint kilencszáz déli csukabálnát és közönséges barázdásbálnát szigonyozzanak meg április közepéig.

Tokiónak az a szándéka, hogy ismét hosszúszárnyú bálnákat ölnek a déli vizeken, különösen felháborította a cetek irtását általában is elutasító természetvédelmi szervezeteket. Ez a faj ugyanis csaknem kihalt a múlt század közepére.

Az ázsiai szigetország halászati tisztségviselői szerint felesleges az aggodalom, ugyanis a bálnák populációja elérte azt a szintet, hogy néhány állat kilövése ne veszélyeztesse.

Ötven hosszúszárnyú bálna megszigonyozása a több tízezret számláló populációból nem számít jelentősnek - közölték.

Moronuki Hideki, a halászok szóvivője közölte: a bálnák megölése lehetőséget ad arra, hogy a tengerbiológusok tanulmányozhassák belső szerveiket.

A japánok által "tudományos célokra" legyilkolt bálnák húsát értékesítik. Ennek ellenére a hivatalos források azt állítják, hogy a vadászatnak nincsen kereskedelmi célja.

Tokió azzal érvel a vadászat mellett, hogy az ősi japán hagyomány. A környezetvédők szerint a cetek "tudományos célú" gyilkolása pusztán egy ürügy, hogy életben tartsák a japán bálnavadász ipart.

Címlapról ajánljuk
Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

A 2021 és 2024 közötti négy évből háromban hazánk területének 70 százalékát aszály sújtotta. Egy uniós jelentés szerint Magyarországon 2022-ben a biogazdálkodás mindössze a termőterületek 6,3 százalékán volt jellemző, miközben az EU 2030-ra 25 százalékos célt tűzött ki. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője vázolta, milyen változtatásokra lenne itthon szükség.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×