Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia

Lovász: "Előnyei és hátrányai is vannak, hogy nincs matematikai Nobel-díj"

Lovász László Wolf- és Bolyai-díjas matematikus szerint, mivel nincs matematikai Nobel-díj, a tudományág kevesebb figyelmet kap. Másrészről viszont a díjazás nem gyakorol nyomást a matematikusokra.

Előnye és hátránya is van annak, hogy nincs matematikai Nobel-díj. Hátránya, hogy a tudományágra emiatt kevésbé figyelnek az emberek, előnye pedig, hogy nincs nyomás a matematikusokon a díjazás miatt - mondta Lovász László az InfoRádió Aréna című műsorában.

Hozzátette: ez segít megtartani a matematikai közélet barátságosságát.

A nemrégiben Bolyai-díjjal elismert matematikus szerint a matematikában nehezebb felmérni egy-egy eredmény hatását, hiszen az néha csak évtizedek múltán jelentkezik.

Példa erre Szemerédi Endre munkássága is: a matematikus a hetvenes évek közepén bizonyított egy nagyon fontos tételt, amiről akkoriban úgy gondolkodták, hogy szép eredmény, a részletei mégsem váltak széles körben ismertté. Az utóbbi évtizedben azonban rengeteg olyan nemzetközi konferenciát tartottak, tartanak amelyek a matematikus módszerével foglalkoznak - mondta Lovász László.

A matematikában voltak és vannak olyan időszakok, amikor a tudományág különösen izgalmas módon együtt fejlődik valamelyik alkalmazási területével - közölte a Wolf-díjas matematikus.

A fizika és a matematika területén a XVII-XVIII. század során egyszerre születtek nagy felfedezések: ekkoriban a két tudományág fej-fej mellett fejlődött, és az egyes eredményekről, módszerekről néha nehéz is megmondani, hogy azok matematikaiak vagy fizikaiak - magyarázta Lovász László.

Hasonló fejlődés volt tapasztalható a XX. század második felében, amikor a számítástechnika és a matematikai bizonyos területei - a gráfelmélet és a diszkrét matematika - fejlődtek együtt: az egyik területen elért eredmények a másikban is új eredményeket, problémákat, gondolkodásmódot hoztak - fűzte hozzá.

Hanganyag: Ignáth Márk

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×