Infostart.hu
eur:
364.17
usd:
310.68
bux:
133168.5
2026. április 27. hétfő Zita

A globális felmelegedés meglepő bűnbakjai

Ha erdőket telepítenek a hóval borított területeken, azzal növelik a globális felmelegedés veszélyét - derült ki egy friss tanulmányból. A kutatók ugyanakkor figyelmeztetnek: eredményeik nem szolgálhatnak érvként a fenyőerdők kiírtása mellett.

Európa, Kanada és Szibéria fenyőerdői növelik a globális felmelegedés veszélyét, mert megakadályozzák, hogy a napfény visszaverődjön a hótakaróról - derült ki az amerikai tudományos akadémia legfrissebb kutatásából.

A tanulmány szerint kizárólag a trópusi erdők lassítják a Föld légkörének felmelegedését azzal, hogy megkötik a széndioxidot és felhőket "termelnek".

A jelentés szerzői azonban szeretnék elkerülni, hogy eredményeiket ürügyül használja bárki is a fenyőerdők kivágására. Az északi erdők ugyanis értékes természeti kincsek, amelyek gazdag állat- és növényvilágnak adnak otthont.

A tudósok régóta állítják, hogy az erdők megőrzése kulcsfontosságú a globális felmelegedés lassításának szempontjából, mert a fák kivonják a széndioxidot a légkörből és oxigénné alakítják át.

Emellett felszívják a vizet a talajból, s ezáltal felhőket "termelnek", amelyek egyfajta pajzsot alkotnak a Föld körül, visszaverve a napsugárzás egy részét.
A várttal ellentétes hatású lehet az ész nélküli fásítás

Az amerikai tanulmány azonban rávilágított arra, hogy a válogatás nélküli erdőtelepítés a várttal ellentétes hatású lehet. "Csak a trópusi esőerdők lassítják ténylegesen a globális felmelegedést" - hangsúlyozta a Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium munkatársa, Govindasamy Bala.

A Föld hidegebb éghajlatú területein ugyanis az erdők "elraktározzák" a napsugarakat, mert megakadályozzák, hogy azokat a hó visszaverje. Vagyis "hatálytalanítják, illetve egyenesen csökkentik" a nettó hűtőhatást - figyelmeztetett Bala az AFP-nek nyilatkozva.

Mindez azt jelenti, hogy a korábban véltnél is sokkal fontosabb a megőrizni és újratelepíteni a trópusi esőerdőket, hangsúlyozta a tanulmány egyik másik szerzője, a Carnegie Intézetben dolgozó Ken Caldeira.

Az AP-nek nyilatkozva ugyanakkor azonnal hozzátette: aggódnak egy kicsit, nehogy bárki is ürügyként használja megállapításaikat arra, hogy a környezet védelmére hivatkozva kivágja a fenyőerdőket.

Igaz ez annak ellenére, hogy az általuk használt számítógépes modellek egyértelműen azt mutatják: ha a magasan fekvő területeken kiírtanák az erdőket, az lassítaná a globális felmelegedést.

Steven Running, a Montanai Egyetem ökológia professzora örül annak, hogy a tanulmány "élénk tudományos vitát kavart". A professzor, aki nem vett részt a kutatásban, figyelmeztetett ugyanakkor arra, hogy túl korai lenne levonni a végső következtetést, és megváltoztatni az eddigi erdőtelepítési politikát.

Címlapról ajánljuk
Aréna: az élvonalból az Élvonalba – tehetségeket keres a Nobel-díjas Krausz Ferenc

Aréna: az élvonalból az Élvonalba – tehetségeket keres a Nobel-díjas Krausz Ferenc

„A tudomány, a csúcskutatás és a tehetséggondozás ügye az nem egy kormány ügye, az az ország jövője. Nagy horderejű áttörések, amelyek a jövőben életünket befolyásolni tudják, azt jobbá tudják tenni, amelyre a jövő tudásalapú gazdasága épülhet, amelyre a nagy hozzáadott értékű technológiák, termékek fejlesztése épülhet, nem tudnak rövid távú, néhány éves finanszírozásból keletkezni” – mondta Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus, az Élvonal Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. Hozzátette: nincs élő kapcsolatuk a jövendő kormánnyal, de adott esetben szívesen találkozna Magyar Péter jövendő miniszterelnökkel, mert mint fogalmazott, „a céljai és a mi céljaink százszázalékosan összecsengenek.”

Rogán Antal, Kövér László, Selmeczi Gabriella, Kubatov Gábor és még sokan mások: egy sor ismert fideszes nem lesz ott az új Országgyűlésben

Gulyás Gergely, aki a május 9-én megalakuló új Országgyűlésben a Fidesz-frakció vezetője lesz, közzétette a Fidesz-frakció névsorát. Orbán Viktor kormányfő, Kósa Lajos és Bánki Erik már korábban bejelentette, hogy nem veszi fel a mandátumát, mint ahogy a KDNP vezérkara, így Semjén Zsolt sem – de most kiderült, hogy még egy sor ismert név hiányozni fog a parlamenti padsorokból. Összeállítottuk a nagy hiányzók névsorát.
A külső erők újra húzni kezdték a forintot

A külső erők újra húzni kezdték a forintot

A vezető devizák árfolyamánál ingadozással indult a hét, miután az iráni-amerikai békemegállapodás kilátásai bizonytalanná váltak. A befektetők figyelme a héten több jegybanki kamatdöntő ülésre irányul. A piacok elsősorban azt várják, hogyan értékelik a döntéshozók a közel-keleti háború gazdasági hatásait, így délelőtt végül erősödni tudott az euró és a forint is az újabb tűzszüneti hírére. A forint szempontjából a legérdekesebb mozgatóerőt Magyar Péter leendő miniszterelnök bejelentései jelentik, legyen szó akár a gazdaságpolitika irányáról, akár a kormány összetételéről. A nap folyamán minimális mozgás volt az árfolyamokban, estére 364 környékére érkezett meg a forint az euróval szemben, a dollár-forint 311 körül járt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×