A jelentést, amelynek elkészítésére Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kérte fel az olasz szakértőt, hétfőn mutatták be Brüsszelben az Európai Bizottság sajtótájékoztatóján.

Mario Draghi a sajtótájékoztatón elmondta: új „közös adósságinstrumentumokat kell kibocsátani, amelyeket olyan közös beruházási projektek finanszírozására kell felhasználni, amelyek növelik az EU gazdasági teljesítményét, versenyképességét és biztonságát”.

„A hidegháború óta most először kell valóban féltenünk az önfenntartásunkat, és a kihívásokra adott egységes válasz soha nem volt még ilyen sürgető”

– mondta.

Draghi szerint a közös hitelek felvétele csak akkor lehetséges, ha „a politikai és intézményi feltételek teljesülnek”. A másik megoldás véleménye szerint a magántőke hatékonyabb mobilizálása lenne az EU-ban, és előrelépést szorgalmazott az EU „tőkepiaci uniója” létrehozásának régóta húzódó folyamatában.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy az Európai Uniónak sokkal összehangoltabb iparpolitikára, gyorsabb döntésekre és masszív beruházásokra van szüksége, ha gazdaságilag lépést akar tartani az Egyesült Államokkal és Kínával. „Európa a világ legnyitottabb gazdasága, így amikor a partnereink nem a szabályok szerint játszanak, akkor még inkább sebezhetőbb, mint mások” – mutatott rá Draghi, aki szerint továbbá az EU-nak évente 750-800 milliárd euró további beruházásokra van szüksége.

A jelentés taglalja, hogy az európai gazdaság növekedésének lassulása évek óta aggodalomra ad okot.

„A különböző mérőszámokat alapján a GDP tekintetében nagy szakadék tátong az EU és az Egyesült Államok között,

amit elsősorban a termelékenység növekedésének erőteljesebb lassulása okoz Európában” – olvasható a jelentésben. A dokumentum arra is felhívja a figyelmet, hogy az uniós vállalatoknak egyszerre kell szembenézniük a külföldről érkező nagyobb versennyel és a tengerentúli piacokhoz való nehezebb hozzáféréssel.

A jelentés szerint az uniós országok már reagáltak az új kihívásokra, azonban hatékonyságukat korlátozza a koordináció hiánya. „Az egyes országok eltérő támogatási szintjei megzavarták az egységes piacot, a széttagoltság korlátozta a globális szintű versenyhez szükséges méreteket, az EU döntéshozatali folyamata pedig bonyolult és lassú volt. Az EU-nak hatékony szakpolitikai koordinációt kell biztosítania a közös célok eléréséhez, és a meglévő irányítási eljárásokat olyan módon kell felhasználni, hogy azok a tagállamok, amelyek gyorsabban akarnak lépni, ezt megtehessék” – olvasható az elemzésben.

A jelentés azt is javasolja, hogy a tagállamok minősített többségi szavazását terjesszék ki több területre, és végső megoldásként a hasonlóan gondolkodó tagországok számára engedélyezzék, hogy egyes projektek esetében egyedül döntsenek.

Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a sajtótájékoztatón elmondta: Európa versenyképessége jövőjének az EU cselekvésének középpontjában kell állnia. A hosszú távú versenyképesség biztosításának egyetlen módja, ha a fosszilis tüzelőanyagokról a tiszta, versenyképes és körforgásos gazdaság felé fordul Európa, továbbá a versenyképesség érdekében tett erőfeszítéseknek együtt kell járniuk az európaiak jólétének növelésével – hangoztatta.

Kiemelte, hogy támogatni kell az európai ipart, hogy az innováció révén szén-dioxid-mentessé váljon, ami később előnyére válik majd a globális versenyben. Csökkenteni kell az energiaárakat; mozgósítani kell az állami és magánberuházásokat; javítani kell az üzleti környezetet és csökkenteni kell a felesleges bürokráciát – tette hozzá. Hangsúlyozta emellett, hogy fokozni kell a készségekbe történő beruházásokat, hogy minél több olyan ember kerüljön be a munkaerőpiacra, aki rendelkezik a tiszta és digitális átálláshoz szükséges készségekkel.