Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson
Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöke látható televízióképernyőkön az olimpiai médiaközpontban 2021. július 20-án. A világméretű koronavírus-járvány miatt 2021-re halasztott 2020-as tokiói nyári olimpia július 23-án kezdődik.
Nyitókép: MTI/Czeglédi Zsolt

A NOB-tól kért segítséget egy fehérorosz atlétanő

A versenye előtt vissza akarják küldeni a szakvezetők, de ő nem akar menni.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottsághoz (NOB) fordult segítségért a tokiói ötkarikás játékokon szereplő Kriszcina Cimanouszkaja fehérorosz sprinter, miután szavai szerint eltávolították az atlétaválogatottból és akarata ellenére a Haneda repülőtérre vitték, hogy mielőbb hazaküldjék.

A vágtázó a Reutersnek nyilatkozva panaszolta fel a vele szembeni erőszakos eljárást, amelynek kiváltó oka elmondása szerint az volt, hogy bírálta a fehérorosz válogatott edzőit.

"Segítséget kérek a Nemzetközi Olimpiai Bizottságtól" – mondta Cimanouszkaja abban a videóban, amelyet a Fehéroroszországi Sportszolidaritás Alapítvány nevű szervezet tett közzé. Egy olyan csoport, amely szemben áll Aljakszandr Lukasenka fehérorosz államfő rendszerével, és támogatja a sportolókat, akik börtönbe kerültek odahaza vagy atrocitás érte őket politikai nézeteik miatt.

Az atléta hétfőn indulna a nők 200 méteres vágtaszámában.

"Nem megyek vissza Fehéroroszországba" – nyilatkozta a brit hírügynökségnek.

Fehéroroszországban a tavaly augusztusi elnökválasztást az országot több mint két évtizede irányító Lukasenka nyerte meg, a hivatalos adatok szerint a szavazatok 80,1 százalékával. Az ellenzék csalásnak minősítette az eredményt, tömegtüntetések kezdődtek, amelyeket a biztonsági erők brutálisan levertek. Az Európai Unió és az Egyesült Államok sem ismeri el Lukasenka választási győzelmét, és büntetőintézkedéseket vezetett be Fehéroroszországgal szemben.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

A munkahelyi wellbeingről sokáig úgy lehetett beszélni, mint „jólléti gesztusról”. 2026-ban ez a nézet egyre kevésbé áll meg. Nem azért, mert a jó szándék eltűnt, hanem mert a dolgozói egészség láthatóan beleíródik a vállalati működésbe, vagyis a munkaképességbe, a terhelhetőségbe, a koncentrációba, a hibázásba, a hiányzásba és végső soron a megtartásba. Közben egyre erősebben találkozik három, egymást erősítő hatás. Először is, friss, nagymintás tudományos bizonyíték mutat arra rá, hogy a mindennapokban kivitelezhető, kismértékű változtatásoknak is lehet mérhető egészségnyeresége különösen ott, ahol a kiinduló helyzet kedvezőtlen. Másodsorban, az európai szintű munkahelyi kockázati kép (különösen a pszichoszociális terhelés) egyre pontosabban válik láthatóvá és összehasonlíthatóvá. Harmadrészt, ami sokszor kimondatlanul is erős tényező: a wellbeing egyre inkább munkavédelmi és jogi keretbe kerül. Magyarországon ez nem „új divat”, hanem a munkáltatói kötelezettségek logikus következménye. A következő évek egyik legfontosabb vállalati dilemmája így szól: hogyan lehet úgy beszélni prevencióról és személyre szabásról, hogy az szakmailag védhető, szervezetileg hiteles és jogilag is rendezett legyen?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×