Infostart.hu
eur:
382.18
usd:
327.98
bux:
109206.15
2025. december 5. péntek Vilma
A 2022-es katari labdarúgó-világbajnokság hat csoportmérkőzésének, az egyik nyolcaddöntőjének és az egyik negyeddöntőjének otthont adó al-Tumama Stadion Dohában 2021. december 15-én. A 40 ezer férőhelyes létesítmény kinézetét a férfiak által hordott arab fejfedő ihlette. A világbajnokságot november 20. és december 18. között rendezik Katarban.
Nyitókép: MTI/EPA/Nusad Szekkajil

Labdarúgó-vb 2022: minden egy macskaugrásnyira van

Az 1930-as, egyetlen városban, Montevideóban rendezett első világbajnokság óta nem volt ilyen kis távolság a torna stadionjai között, mint most, Katarban. Persze, ez semmiképpen sem független attól, hogy a valaha volt legkisebb vb-rendező ország lesz Katar vasárnaptól.

A Perzsa-öböl partján elhelyezkedő ország – hivatalos nevén Katar Állam, átírva Davlat Katar – mindössze 11 473 négyzetkilométer nagyságú. Összehasonlításul: mindenki gyerekkora óta tudja, hogy Magyarország 93 030 négyzetkilométer, azaz Katar körülbelül magyar léptékkel mérve, két-hárommegyényi terület. Bács-Kiskun megye másfélszerese is nagyobb, mint Katar.

A katariak még a rendelkezésükre álló 11 473 kilométernél is kisebb területre húzták fel a nyolc vb-stadiont, a legnagyobb távolság 2022-ben két világbajnoki aréna között mindössze 55 kilométer. Ennyi lesz az al-Bajt Stadion és az al-Dzsanub Stadion között.

A legkisebb is extra: mindössze 4,5 kilométer a Halifa Stadion és az Egyetemvárosi Stadion között, al-Rajjanban.

A nyolc stadionból hat vadonatúj, egy (Ahmad bin Ali Stadion) újjáépített, egy pedig (Halifa Stadion) felújított).

A kis távolságok, a kis terület – érdekes összehasonlításokra adnak alapot az előző világbajnokságokkal. Oroszország (2018) területe körülbelül 1500-szor nagyobb, mint Kataré. Brazíliáé (2014) „csak” 750-szer. De még Dél-Afrikáé (2010) is körülbelül százszor nagyobb.

Ami a korábbi világbajnoki rendezőket illeti, még két napig Svájc a legkisebb ország, amelyben labdarúgó-világbajnoki mérkőzést rendeztek (1954), területe 41 285 négyzetkilométer, nem egészen a négyszerese Katarénak.

A kis távolságok feltétlenül kedvezőek a csapatoknak. A brazil válogatott a 2014-es és a 2018-as világbajnokság csoportszakaszában egyaránt körülbelül hatezer kilométert utazott (a stadionok közötti távolságot és a szálláshelyet is számolva), ez a távolság most közelít a nullához, körülbelül 40 kilométer. Dohában is fognak edzeni és a The Westin Doha Hotel and Spa a bázisuk.

A franciák 2600 és 3500 kilométer között utaztak az előző három tornán, most nem kell kitenni a lábukat Doha környékéről, ugyanis az al Messzila – A Luxury Collection Resort & Spa, Doha lesz a szálláshelyük, míg az al-Szadd stadionja az edzőpályájuk.

A többiekhez képest a németek utazzák majd a legtöbbet, de nekik sem kell száz kilométernél többet megtenni. Mindez sok tekintetben egyszerűsíti majd a csapatok helyzetét, értelemszerűen nem lesz az országon belül, a meccsnapok előtt légiközlekedés, nem kell plusz szállást sem foglalni.

A szurkolók számára sem hátrányos a kis távolságok vébéje, a FIFA most először tete lehetővé – mégpedig a csoportszakaszban, amikor esetenként négy mérkőzést is rendeznek naponta –, hogy valaki ugyanazon a napon több mérkőzésre is jegyet vásároljon.

Címlapról ajánljuk

A szuperkomputer nem bízik Lionel Messiben? Este sorsolás!

Pénteken, magyar idő szerint 18 órától rendezik a washingtoni John F. Kennedy Centerben a 2026-os labdarúgó-világbajnokság sorsolását. Az Opta elemző cég elkészítette esélylatolgatását: kiderült, matematikai képletek alapján mely válogatottak számítanak favoritnak. Ennek alapján (is) nagy biztonsággal megállapítható: európai vagy dél-amerikai győztest avatnak majd.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.05. péntek, 18:00
Bódis László
a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója
Ez lehet a magyar gazdaság új kitöréspontja

Ez lehet a magyar gazdaság új kitöréspontja

A magyar gazdaság egyik nagy lehetősége, ha az egyetemeken és kutatóintézetekben születő tudományos eredményekre épülő innovatív technológiákat sikerrel viszik piacra deep tech vállalkozások. Ebben a műsorban kiderül, hogy mit takar ez az elnevezés és hogyan tudnak az élettudományi vagy AI-alapú fejlesztések áttörni a globális piacon. Szó volt arról is, hogy Magyarországon milyen oktatási és finanszírozási programok segítik a tudományos eredményekből kinövő technológiai cégeket, miért vonzza Magyarország a nemzetközi nagyvállalatok K+F központjait, milyen szerepe van az egyetemeknek ebben a folyamatban és miért fontos a KKV-k számára is, hogy innovatívvá váljanak. Vendégünk volt Bódis László, innovációért felelős helyettes államtitkár, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×