Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson
A spanyol Jesús Navas (b) és Lamine Yamal a németországi labdarúgó Európa-bajnokság elődöntőjében játszott Spanyolország - Franciaország mérkőzésen a müncheni Allianz Arénában 2024. július 9-én.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Gondban a spanyolok az Eb-döntő előtt

Jesús Navas, a németországi labdarúgó Európa-bajnokság vasárnapi döntőjére készülő spanyol válogatott védője kihagyta a csütörtöki edzést.

Egyelőre bizonytalan, hogy kedden a franciák elleni elődöntőben az 58. percben lecserélt Navas tudja-e vállalni az angolok elleni finálét. Amíg a csapat tréningezett, ő külön munkát végzett.

Az elődöntőben sárga lapok miatt hiányzó Daniel Carvajal viszont visszatérhet, így várhatóan a kezdőben kap helyet.

Hátvédtársuk, Dani Vivian hangsúlyozta: igyekeznek éberek maradni, és az előttük álló feladatra összpontosítanak, nem pedig az Európa-bajnoki címre.

"Minden nap győztesnek érezzük magunkat, de nem Európa-bajnoknak! Nagyon nehéz út volt eddig. Tele vagyunk reménnyel, a világ legnagyobb vágyával és várom azt a pillanatot, hogy megnyerjük a meccset" - tette hozzá Vivian.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

A munkahelyi wellbeingről sokáig úgy lehetett beszélni, mint „jólléti gesztusról”. 2026-ban ez a nézet egyre kevésbé áll meg. Nem azért, mert a jó szándék eltűnt, hanem mert a dolgozói egészség láthatóan beleíródik a vállalati működésbe, vagyis a munkaképességbe, a terhelhetőségbe, a koncentrációba, a hibázásba, a hiányzásba és végső soron a megtartásba. Közben egyre erősebben találkozik három, egymást erősítő hatás. Először is, friss, nagymintás tudományos bizonyíték mutat arra rá, hogy a mindennapokban kivitelezhető, kismértékű változtatásoknak is lehet mérhető egészségnyeresége különösen ott, ahol a kiinduló helyzet kedvezőtlen. Másodsorban, az európai szintű munkahelyi kockázati kép (különösen a pszichoszociális terhelés) egyre pontosabban válik láthatóvá és összehasonlíthatóvá. Harmadrészt, ami sokszor kimondatlanul is erős tényező: a wellbeing egyre inkább munkavédelmi és jogi keretbe kerül. Magyarországon ez nem „új divat”, hanem a munkáltatói kötelezettségek logikus következménye. A következő évek egyik legfontosabb vállalati dilemmája így szól: hogyan lehet úgy beszélni prevencióról és személyre szabásról, hogy az szakmailag védhető, szervezetileg hiteles és jogilag is rendezett legyen?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×