Infostart.hu
eur:
360.62
usd:
309.6
bux:
132046.37
2026. május 18. hétfő Alexandra, Erik
Zalánki Gergő (b) és az amerikai Johnny Hooper a 2024-es párizsi nyári olimpia férfi vízilabdatornájának 3. helyéért játszott Egyesült Államok - Magyarország mérkőzésen a Párizs melletti Nanterre-ben lévő Paris La Défense Arénában 2024. augusztus 11-én.
Nyitókép: Kovács Tamás

Faragó Tamás a pólós szabályváltoztatásokról: itt még ne álljunk meg!

A nemzetközi szövetség által bevezetett újításokkal gyorsabb lesz a vízilabda és több lesz a kapura lövés, ugyanakkor „szellemi irányba” is sokat fog fejlődni a játék – mondta az InfoRádióban a Nemzet Sportolója. Az olimpiai, világ- és Európa-bajnok szerint még inkább bele kellene nyúlni a szabályokba, arról is beszélt, milyen javaslatai vannak.

Jelentősen megváltoznak a vízilabda alapvető szabályai a jövő nyári, szingapúri világbajnokságra. A Total Waterpolo szaklap beszámolója szerint a szabályváltozásokat már elfogadták, így november 9-től minden World Aquatics (WA) égisze alatt zajló eseményen ezek lesznek érvényesek, ami viszont azt jelenti, hogy például az európai szövetség klubsorozataiban és válogatott tornáin továbbra is az eddigi szabályokat követik. A portál úgy értesült, hogy az új szabályokat előzetesen nem tesztelték, így gyakorlatilag rákényszerítették a játékosokra és az edzőkre az újításokat, amitől a nemzetközi szövetség azt reméli, hogy látványosabbá és szórakoztatóbbá válik a vízilabda. A Telex megtudta azt is, hogy a WA technikai bizottságának magyar vezetője, Molnár Tamás támogatta a javaslatot. A Büro magyar tagja, Wladár Sándor pedig a hazai szövetség véleményét kikérve szavazott igennel.

A szabályváltozások megtekinthetők a nemzetközi szövetség honlapján. Az alábbi újításokat vezetik be:

  • 30 méteres helyett 25 méteres lesz a medence
  • a támadóidő 30-ról 25 másodpercre csökken, a kiállítás pedig 20-ról 15 másodpercre
  • az edzők kérhetik egy-egy vitathatónak gondolt döntés felülvizsgálatát (challenge), de ha végül nem nekik adnak igazat, a lehetőség elveszik
  • nem kötelező kapussal játszani, de a mezőnyjátékosok nem védhetnek két kézzel, ahogy a kapusok. Mostantól a kézilabdához hasonlóan megengedett lesz a támadást vezető csapatnak, hogy egy plusz mezőnyjátékossal létszámfölényes helyzetet alakítson ki
  • tizenkét mezőnyjátékosnak mindenképpen lennie kell egy-egy csapatban

Amikor értesült a szabályváltozásokról, saját elmondása szerint Faragó Tamás első reakciója az volt: „na végre!” A Nemzet Sportolója az InfoRádióban úgy fogalmazott, „még ez is kevés”, de legalább már elmondható, hogy a nemzetközi szövetség elindult egy olyan úton, ami abba az irányba vezet, hogy a XXI. századi kihívásoknak és követelményeknek megfelelő szabályrendszere legyen a vízilabdának, ami szerinte elengedhetetlen ahhoz, hogy világszerte, széles körben látványossá és élvezhetővé váljon a sportág.

Az olimpiai, világ- és Európa-bajnok szerint ezek a változtatások

arra ösztönzik majd a játékosokat, hogy gyorsabban gondolkodjanak és döntsenek.

Úgy véli, mostantól előre kell gondolkodniuk a pólósoknak, egyszerűen nem lesz idejük arra, hogy körülnézzenek, ha megkapják a labdát, hanem a második és a harmadik lépést is le kell játszaniuk gondolatban. Mint fogalmazott, a laikusoknak az fog majd elsőre feltűnni, hogy a sok-sok rövid felúszás, mozgás és támadás miatt gyorsabb lesz a játék, de érzése szerint „szellemi irányba” is sokat fog fejlődni a játék a módosításoknak köszönhetően.

Faragó Tamás szerint valamennyi látványsportnál az a legfontosabb, hogy „mindig történjen valami, mindig legyen izgalom”, mert a néző és a média igényli az állandó impulzusokat. Hozzátette: „mindig vannak győztesek, hősök, de vannak áldozatok is, és ezt a vonalat a vízilabdasportnak is követnie kell”. Kiemelte, hogy egy-egy sportesemény kapcsán

mindig az a perdöntő a szurkolók szemszögéből, hogy mekkora az intenzitás és mennyire látványos az, ami a játéktéren történik.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy az újításokkal várhatóan sokkal több lesz a kapura lövés, miközben a kisebb medence miatt kevesebbet kell úszniuk a játékosoknak. A néző akkor érzi igazán jól magát, ha sok gólt lát. „Természetesen minden tisztelet megilleti a kapusokat és a védőket, de az embereket elsősorban a gólok érdeklik, és nem az, hogy egy csapat jól védekezik-e” – fejtegette a korábbi szövetségi kapitány.

A változtatások révén még nagyobb szerepe lesz a videóbírónak, hiszen kérhetik az edzők egy-egy döntés, kétes szituáció felülvizsgálatát. Faragó Tamás ebben a kérdésben már pesszimistább. Mint mondta, a párizsi olimpián is előfordult, hogy a videóbíró „belenyúlt” egy-egy meccsbe. Többször volt rá példa, hogy olyan szituációban állította meg a játékot, amikor szerinte erre semmi szükség nem volt. Ugyanakkor mivel a vízilabdát főleg a test-test elleni küzdelem jellemzi, a Nemzet Sportolója szerint annyi előnye lehet a challenge-nek, hogy ha a játékvezetők nem vesznek észre valamilyen brutalitást, akkor vissza lehet nézni, és adott esetben lehet valamilyen módon szankcionálni az ilyen durva szabálytalanságokat.

Bár a felnőtt mezőnyben nem tesztelték az új szabályokat, az olimpiai bajnok úgy gondolja, nem kockáztatnak semmit azzal, hogy már novembertől érvényesek a változtatások a nemzetközi szövetség sorozataiban. Sőt, szerinte még több módosításra lenne szükség. Példaként azt hozta fel, hogy a nézők többsége nem érti, hogy mi alapján ítélnek a bírók kiállítást, büntetőt vagy kontrafaultot, miközben a center-bekk viszonylatban ezek a döntések „a vízilabda értelmezésének sarkalatos pontjai”.

Faragó Tamás nem állna meg itt a szabályváltoztatásokkal, és úgy véli,

meg kellene fontolni a „kétpontos lövés” bevezetését, továbbá véleménye szerint pozitív hatása lenne annak is, ha kisebb labdával játszanák a pólót.

„Ezek is olyan ötletek, törekvések, amelyek megszüntetnék a centerjáték dominanciáját, amivel még látványosabb lehetne a vízilabda” – jegyezte meg az olimpiai, világ- és Európa-bajnok.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Új végrehajtói, felszámolói és közjegyzői rendszer jön – itt vannak a friss kormánydöntések
Cikkünk frissül

Új végrehajtói, felszámolói és közjegyzői rendszer jön – itt vannak a friss kormánydöntések

Államilag ellenőrzött végrehajtói rendszer, bírósági kontroll alá kerülő felszámolási eljárások, egyszerűbb és olcsóbb közjegyzői eljárások jöhetnek. Döntött a kormány azbeszt-ügyben, az atomerőmű ügyében, a kormányzati gépkocsikkal és az állami célokra használt honvédségi repülők használatával kapcsolatban is. Elhangzott: az előző kormány meghamisította az idei költségvetést, mert 286 milliárd forint maradt ki az NGM-nél a betervezett fizetendő tételek közül.

Szlávik János elmondta, mit kell tudniuk a nyaralást tervezőknek a hantavírusról

Vizsgálják, hogy a múlt héten evakuált óceánjáró hajón terjedő hantavírus egy emberre ragályosabb változat-e – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Szlávik János, a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője. Beszélt arról is, hogy van-e hantavírus járvány, és Dél-Amerikába biztonságos-e utazni.
A nagy tagállamok és az Európai Bizottság együtt csinálnák meg a 11 ezer milliárd eurós EU-s Wall Streetet

A nagy tagállamok és az Európai Bizottság együtt csinálnák meg a 11 ezer milliárd eurós EU-s Wall Streetet

Az EU hat legnagyobb gazdaságának pénzügyminiszterei a hónap végén Berlinben egyeztetnek a tőkepiaci unió legvitatottabb kérdéseiről, köztük egy megerősített uniós pénzügyi felügyelet létrehozásáról. A cél egy egységesebb európai pénzügyi piac kialakítása, amely a háztartások mintegy 11 ezer milliárd eurónyi bankbetétjéből több magántőkét csatornázna be a gazdaságba. A kezdeményezést az teszi sürgetővé, hogy az EU-nak egyszerre kell finanszíroznia a gazdasági modernizációt, a versenyképességi fordulatot és a növekvő védelmi kiadásokat. A nagy tagállamok külön egyeztetése ugyanakkor feszültséget kelt, mivel kisebb országok attól tartanak, hogy az E6-csoport megkerüli az érdekeiket.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×