eur:
410.54
usd:
391.8
bux:
79733.48
2024. november 25. hétfő Katalin
Nyitókép: Pexels.com

Kompromisszumos javaslat lehet a magyar bajnokság szabályozása

Az MLSZ által hamarosan bevezetendő új szabályoknak, a labdarúgó-csapatok keretmaximalizálásának és az úgynevezett bértömeg-szabályozásnak köszönhetően az egyesületek még racionálisabb gazdálkodást folytathatnak – véli az InfoRádió által megkérdezett sportközgazdász. Szabados Gábort ugyanakkor meglepte a légiósok korlátozásának eltörlése, de szerinte ettől nem nő meg jelentősen a külföldiek aránya az NB I-ben.

Mint ismert, korábban rengeteg kritika érte a klubokat a Magyar Labdarúgó-szövetség részéről, és magának az elnöknek, Csányi Sándornak is volt egy emlékezetes kifakadása egy tavaly tavaszi MLSZ-ülésen, amely szerint túl sok olyan játékost foglalkoztatnak az együttesek, aki ténylegesen nem is játszanak. Az InfoRádiónak nyilatkozó sportközgazdász egyetért azzal, hogy köszönhetően a stabil anyagi lehetőségeiknek, bizonyos csapatok valóban nagy játékoskerettel dolgoztak eddig, és ezt próbálja most kicsit racionálisabb formába önteni az új szabályozás. Szabados Gábor ugyanakkor emlékeztetett, bár csak 25 profi játékost foglalkoztathatnak majd a klubok, utánpótláskorú játékosok korlátlanul nevezhetők, tehát, ha feltűnik egy 17-18 éves tehetség, a 25 fős kereten felül a pályára küldhetik a csapatok az NB I-ben.

A legfontosabb változások között szerepel az is, hogy bevezetik a bértömeg-szabályozást. Nem lesz úgynevezett fizetési sapka, azonban csak a sportágon kívüli bevételek 70 százaléka lesz fordítható személyi kiadásokra, amely arányt a sportközgazdász „egészségesen fenntarthatónak” titulálta, miután a nemzetközi tapasztalatok is azt mutatják, hogy ezzel az aránnyal hosszú távon működőképesek a futballklubok.

Az MLSZ azon döntését ugyanakkor igencsak meglepőnek nevezete a szakértő, amely szerint semmilyen korlátozás nem vonatkozik majd a következő idénytől a légiósokra az NB I-ben. A szövetség eddigi kommunikációja ugyanis pontosan az ellenkező irányba mutatott. A már említett, múlt májusi Csányi Sándor-kirohanás ugyanis azt is tartalmazta, hogy nem elég, hogy nagyon sok az olyan futballista, aki nem lép pályára és úgy kapja meg a fizetését, ráadásul sokan közülük légiósok, de

úgy általában is egyre nagyobb a számuk a nemzeti bajnokságban.

Plusz, a kiszivárgott tervek is arról szóltak, hogy szorosabbra próbálták volna venni azt a lehetőséget, hogy hány légióst alkalmazhatnak a klubok.

Szabados Gábor megérzése szerint kompromisszumos javaslat született azzal, hogy az egyik oldalon bevezetik a bértömeg-szabályozást, ami egy

nagyon komoly korlátot támaszt a klubok elé,

továbbá 25 főben maximalizálják a keretet, másfelől nem szigorítanak a légiósok esetében, sőt. A sportközgazdász megjegyezte, utóbbi ráadásul a nemzetközi versenyképességhez nélkülözhetetlenen, elég a Ferencvárosra, vagy a Videotonra gondolni, vagyis tisztán magyar játékosokkal, de még jóval kevesebb légióssal sem lehet eredményt elérni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
„Helyettünk is hős” – Megnyílt a Puskás Múzeum

„Helyettünk is hős” – Megnyílt a Puskás Múzeum

"A magyar futball öröksége kötelez és muníciót is ad nekünk" – mondta a megnyitón Orbán Viktor miniszterelnök, Puskás Ferencet a magyar futballisták és minden 10-esek példaképének nevezve, akiről Czibor Zoltán azt mondta: "ha az Öcsi egyszer belerúgott a labdába, abból két gól lett".
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
Az innovációs ökoszisztéma felrázása érdekében új vezetői posztot is bevet az NKFI Hivatal

Az innovációs ökoszisztéma felrázása érdekében új vezetői posztot is bevet az NKFI Hivatal

A Kutatási Kiválósági Tanácsban (KKT) október 1-jétől betöltött elnöki pozíciója mellett az innovációra és tudománypolitikára fordított hazai költségvetési források fő allokátorának számító Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal) tudományos társelnöki feladatkörét is ellátja Domokos Péter. Az NKFI Hivatal új vezetői pozíciójáról, illetve a két tisztség együttes betöltésének előnyeiről magát Domokos Pétert, illetve az NKFI Hivatal elnökét, Kiss Ádámot kérdeztük. A páros interjúból kiderül az is, hogy a Domokos Péter szerint miért volt szükség az OTKA átalakítására. A KKT elnöke arról is beszélt, hogy az első ízben meghirdetett Research Grant Hungary program keretében azon dolgoznak, hogy több neves külföldi és külföldön dolgozó kiemelkedő magyar kutatót csábítsanak Magyarországra, akik jövőre hazai intézményekkel közösen fognak kutatási projekteken dolgozni. Az NKFI Hivatal elnöke a K+F-ráfordítások kapcsán azt emelte ki, hogy szemléletválásra van szükség ahhoz, hogy a magyar gazdaság versenyképességét alapvetően befolyásoló kutatásfejlesztési és innovációs finanszírozás az 1-1,5% közötti GDP-arányos sávból a Budapesti Deklarációban is megfogalmazott 3%-os szintre emelkedjen, és hosszú távon, kiszámíthatóan ott is maradjon, vagy akár a fölé nőjön. Hivatala legfőbb feladatának a költségvetési forrásokból lebonyolított programok és projektek magas színvonalú minőségbiztosítását nevezte. A következő időszak legfontosabb céljának az innovációs szereplők minden eddiginél szorosabb összekapcsolását, valamint az egyetemeken, kutatóintézetekben elért kutatási eredmények szisztematikus felkarolását tekinti. Ezt a munkát támogathatja az eddig öt hazai egyetem mellett létrehozott technológiai transzfercégek (TTC-k) tevékenysége is. Kiss Ádám arról is beszámolt, hogy az NKFI Hivatal még idén meghirdeti a 15 milliárdos keretösszegű nagyvállalati innovációs programot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×