Infostart.hu
eur:
358.71
usd:
309.16
bux:
129728.5
2026. május 23. szombat Dezső
Vári Attila, a Magyar Vízilabda Szövetség újonnan megválasztott elnöke (b) és Kemény Dénes leköszönő elnök a szervezet tisztújító közgyűlésén a Duna Arénában 2018. szeptember 30-án.
Nyitókép: MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Vári Attila: XXI. századi szintre kell emelni az utánpótlásképzést

Központi akadémiai rendszer, szakemberképzés, erős sportdiplomácia, a támogatási rendszer reformja - ezeket említette elsőként az InfoRádióban a Magyar Vízlabda Szövetség új elnöke, amikor a programjáról kérdezték. A 42 éves, kétszeres olimpiai bajnok Vári Attila Kemény Dénest váltja a poszton.

A Magyar Vízilabda Szövetség nagyon komoly mérkőzésmennyiséggel dolgozik a mindennapokban, heti több száz mérkőzést kell a szövetség égisze alatt lebonyolítani - mondta az InfoRádiónak az új elnök, aki épp ezért a folyamatosság fontosságát is hangsúlyozta.

Vári Attila úgy látja, hogy fejleszteni kell, ahogy fogalmazott, XXI. századi szintre kell emelni az utánpótlásképzést.

Kitűnő szakembereink vannak, de meg kell támogatni a munkájukat azokkal a tudományos, technikai újításokkal, amelyeket a többi sportág már alkalmaz.

Példaként említette Vári Attila a táplálkozást és a regenerációt, illetve mindent, ami a modern edzéstudományt jelenti.

A szövetség új elnöke szerint központilag kell segíteni a különböző klubok, egyesületek munkáját azért, hogy legyen egy gerinc, egy fő irányvonal, amelybe azután mindenki belerakja a saját tudását, a saját olyan pluszát, ami például egy-egy régiót jellemez. Az alaplépéseknek azonban egységesnek kell lenniük, hogy a válogatott edzők már kész játékosokat kapjanak, ne kelljen újra az alapoknál kezdeniük - hangsúlyozta Vári Attila, aki szerint, ha nem kell korrekciót végezni a válogatott edzésén, az felgyorsítja, hatékonyabbá teszi a munkát.

Minőségi képzés kell

Nem lehet egyik pillanatról a másikra játékosokat képezni, ez több éves folyamat ugyanúgy mint az edzőképzés folyamata is - hangsúlyozta a szövetség új elnöke. A három olimpiai aranyérem után nagyon sok fiú jelent meg az edzéseken, de nem lett több edző. A hirtelen nagy növekedés Vári Attila szerint óhatatlanul a minőség rovására megy, ugyanakkor végre uszodák is létesülnek, ami nagyon fontos, hiszen ezt a létszámot megfelelő körülmények közt kell edzeni, az edzők munkáját pedig segítenie kell a szövetségnek.

A támogatási rendszer reformja

Vári Attila úgy látja, hogy nem a TAO-t, vagyis a társasági adóból adható támogatások rendszerét, hanem általában a támogatási rendszert kell átalakítani. Mint mondta, a TAO biztos alapot nyújt a fejlesztések megvalósításához, de mellette külön támogatásokkal kell ösztönözni a kis egyesületeket vagy egy-egy olyan eseményt, ami azután a minőségi képzést segíti.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Mi lesz a Margitszigeti Színházzal? – Bán Teodóra az Arénában

Mi lesz a Margitszigeti Színházzal? – Bán Teodóra az Arénában

A Margitszigeti Színház idén is változatos műsorral várja a nézőket a nyári szezonban. Mint az InfoRádió Aréna című műsorában Bán Teodóra ügyvezető igazgató elmondta, a közös állami-önkormányzati vezetés ennek az intézménynek megfelelő, de még azoknak is, akik kizárólag fővárosi fenntartásban működnek.

Üzemi baleset Tiszaújvárosban – kétgyermekes családapa halt meg

Eloltották a robbanás utáni tüzet a Mol tiszaújvárosi üzemében. Egy kétgyermekes családapa halt meg, ketten súlyosan, heten könnyen megsérültek. Veszélyes anyag nem került a levegőbe – hangzott el a helyszíni sajtótájékoztatón. Kapitány István miniszter szerint a balesetnek nincs kihatása az ország üzemanyagellátására, Hernádi Zsolt Mol-vezér szerint a műanyaggyártás sincs veszélyben.
inforadio
ARÉNA
2026.05.25. hétfő, 18:00
Zsidai Zoltán Roy
gasztronómiai szakember, a Zsidai-csoport tulajdonosa, ügyvezetője
Megjött a figyelmeztetés Brüsszelből: drámai tempóban omlott össze a magyarok védőhálója

Megjött a figyelmeztetés Brüsszelből: drámai tempóban omlott össze a magyarok védőhálója

Az Európai Bizottság első uniós szegénységellenes stratégiája szerint 2025-ben 92,7 millió ember – köztük 19,3 millió gyermek – élt szegénység vagy társadalmi kirekesztés kockázatában az EU-ban, ami a teljes népesség 20,9 százaléka. A 2030-as célhoz, vagyis legalább 15 millió ember kiemeléshez a jelenlegi ütem nem elegendő: 2019 óta mindössze 3,5 milliós csökkenést mértek, a gyermekszegénységben pedig érdemi előrelépés sem történt. Magyarország munkaerőpiaci mutatói kedvezőek, ám a szociális transzferek szegénységcsökkentő hatása 2007 óta uniós összevetésben a legnagyobb mértékben gyengült. A Bizottság célzott beavatkozásokat sürget az energiaszegénység, a gyermektámogatások, a minimumjövedelmi rendszerek és az élelmiszerárak aránytalanul súlyos hatásainak kezelésére, hangsúlyozva, hogy a 2030-as cél csak mérhető és finanszírozott intézkedésekkel érhető el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×