Infostart.hu
eur:
358.71
usd:
309.16
bux:
129728.5
2026. május 23. szombat Dezső
Vári Attila, a Pécsi Sport Nonprofit Zrt. vezérigazgatója az új tornacsarnok átadásán Pécsen 2018. február 21-én. A mintegy 800 négyzetméter alapterületű tornacsarnokot 200 millió forintos központi költségvetési forrásból egy korábbi raktárépületben alakították ki.
Nyitókép: MTI/Lendvai Péter

Vári Attila: legyen másfél millió igazolt sportoló Magyarországon

Rengeteg gyerek jelentkezik vízilabdázni, de közben megfelelő képzést is kell nekik biztosítani - mondta az InfoRádióban Vári Attila, a Magyar Vízilabda Szövetség alelnöke.

Rengeteg gyerek jön az uszodába, megdupláztuk az igazolt játékosok számát, több mint hétezer igazolt versenyzőnk van - mondta Vári Attila, a Magyar Vízilabda Szövetség alelnöke a Nagy Sportágválasztón. A szövetség elnöki posztjára is pályázó, de egyelőre a programjáról még beszélni nem kívánó kétszeres olimpiai bajnok pólós hozzátette, először az alapokat kell elsajátítaniuk a gyerekeknek: meg kell tanulniuk úszni. Szerinte hatéves korban el kell kezdeni az úszást, és nyolcévesen a vízilabda speciális képzését is meg kell kezdeni. Utána viszont hosszú idő eltelik, mire kiderül, hogy milyen játékos lesz belőle.

"Nagyon sokat nőnek a gyerekek, ilyenkor elromlik a koordinációs képességük, de a jó edzők sok minden tudnak tanítani nekik ebben az időszakban. Csak 16-17 éves korban lehet látni, hogy mi lesz egy-egy tehetségből, de akkor sem ezerszázalékos biztonsággal. Az is fontos, hogy mit szeretne a sportoló, ha nagy alázattal dolgozik, akkor biztos első osztályú játékos lesz" - mondta Vári Attila.

Több sportág osztozik az uszodai vízfelületeken, nemcsak az úszók és a vízilabdázók, hanem a triatlonisták, az öttusázók vagy a szinkronúszók is ott gyakorolnak, de a volt pólóklasszis szerint ez nem gond, rengeteg uszoda épült, és ennek még nincs is vége.

"Minden sportágban létszámnövekedés van, de még nagyon sok gyereket le lehet igazolni,

mert szeretnénk, ha másfél millió igazolt sportoló lenne Magyarországon" - mondta Vári Attila, de hozzátette, nem a szám miatt fontos ez, hanem azért, mert igazolt sportolóként szakképzett edzők irányításával sportolhatnak a gyerekek.

A tehetséggondozást viszont kényes kérdésnek tartja, mert 2010 óta majdnem minden sportágban robbanásszerű létszámnövekedés volt. A vízilabdában is - nagyrészt a három olimpiai aranyéremnek is köszönhetően - nagyon sok gyerek érkezett az uszodába, és nekik megfelelő képzést is kell biztosítani, a kettőnek egymás mellett kell felépülnie. A szövetség alelnöke úgy látja, nagyon jó az edzői gárda, jól működik a tehetséggondozás, ezt bizonyítja, hogy nemrég világbajnoki bronzérmet nyert a fiú ifjúsági válogatott.

"Rengeteget kell foglalkozni a legjobbakkal, egyéni képzések kellenek, de mellé nagyfokú alázat is a fiatal sportolóktól, mert az iskola mellett kell mindent megtenni, hogy jó eredményt érjenek el" - mondta Vári Attila.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Mi lesz a Margitszigeti Színházzal? – Bán Teodóra az Arénában

Mi lesz a Margitszigeti Színházzal? – Bán Teodóra az Arénában

A Margitszigeti Színház idén is változatos műsorral várja a nézőket a nyári szezonban. Mint az InfoRádió Aréna című műsorában Bán Teodóra ügyvezető igazgató elmondta, a közös állami-önkormányzati vezetés ennek az intézménynek megfelelő, de még azoknak is, akik kizárólag fővárosi fenntartásban működnek.

Üzemi baleset Tiszaújvárosban – kétgyermekes családapa halt meg

Eloltották a robbanás utáni tüzet a Mol tiszaújvárosi üzemében. Egy kétgyermekes családapa halt meg, ketten súlyosan, heten könnyen megsérültek. Veszélyes anyag nem került a levegőbe – hangzott el a helyszíni sajtótájékoztatón. Kapitány István miniszter szerint a balesetnek nincs kihatása az ország üzemanyagellátására, Hernádi Zsolt Mol-vezér szerint a műanyaggyártás sincs veszélyben.
inforadio
ARÉNA
2026.05.25. hétfő, 18:00
Zsidai Zoltán Roy
gasztronómiai szakember, a Zsidai-csoport tulajdonosa, ügyvezetője
Megjött a figyelmeztetés Brüsszelből: drámai tempóban omlott össze a magyarok védőhálója

Megjött a figyelmeztetés Brüsszelből: drámai tempóban omlott össze a magyarok védőhálója

Az Európai Bizottság első uniós szegénységellenes stratégiája szerint 2025-ben 92,7 millió ember – köztük 19,3 millió gyermek – élt szegénység vagy társadalmi kirekesztés kockázatában az EU-ban, ami a teljes népesség 20,9 százaléka. A 2030-as célhoz, vagyis legalább 15 millió ember kiemeléshez a jelenlegi ütem nem elegendő: 2019 óta mindössze 3,5 milliós csökkenést mértek, a gyermekszegénységben pedig érdemi előrelépés sem történt. Magyarország munkaerőpiaci mutatói kedvezőek, ám a szociális transzferek szegénységcsökkentő hatása 2007 óta uniós összevetésben a legnagyobb mértékben gyengült. A Bizottság célzott beavatkozásokat sürget az energiaszegénység, a gyermektámogatások, a minimumjövedelmi rendszerek és az élelmiszerárak aránytalanul súlyos hatásainak kezelésére, hangsúlyozva, hogy a 2030-as cél csak mérhető és finanszírozott intézkedésekkel érhető el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×