eur:
394.97
usd:
368.65
bux:
72094.79
2024. június 30. vasárnap Pál

A magyar futball utolsó Császára - Emlékezés a kiemelkedő gólokra

Most lenne hetvenöt éves a magyar futball utolsó Császára. Albert Flórián éppen hetvenötször játszott a válogatottban. Emlékére, tiszteletére „hét és fél” válogatott mérkőzés történetét elevenítjük fel.

1. Az első válogatott mérkőzés

Magyarország-Svédország 3:2 (2:0)

(1959. június 28.)

Gólpasszal mutatkozott be a válogatottban, a harmadik magyar találat előtt „az 53. percben Albert a védők között lyukra futó Göröcs elé teszi a labdát, a jobbösszekötő feltartóztathatatlanul siklik át a védőfalon, még a kifutó kapust is kicselezi és nagy nyugalommal az ötösről az üres kapu közepébe küldi a labdát. 3:0.” A sportnapilap szerint a húszéves Göröcs János volt a mezőny legjobbja, az újonc Albert Flórián – ahhoz képest, hogy még középiskolás diákként tündökölt – meglehetősen visszafogott dicséretet olvashatott a meccs másnapján: „Albertet féltettük első válogatott mérkőzésén. A fiatal középcsatár azonban beváltotta a hozzáfűzött reményeket, két gól előkészítésében is benne volt. Ha tovább fejlődik, válogatott csapatunknak nem lesznek középcsatár-gondjai, hiszen – 17 éves.”

2. Mesterhármas a jugoszlávok ellen, 18 évesen

(1959. október 11.)

A belgrádi JNA-stadionban szerepelt a magyar csapat, alig két héttel azt követően, hogy a szovjetek elleni hazai vereséggel kiesett a Nemzetek Kupja első sorozatából. A jugoszlávok akkor nem voltak (sokkal) gyengébbek a Szbornajánál, az ellenük elért 4:2-es győzelem óriási bravúrnak számított. A Grosics – Mátrai, Sipos, Sárosi – Bozsik (Szojka), Kotász – Sándor, Göröcs, Albert (Bundzsák), Tichy, Szimcsák összeállítású magyar együttesben szinte mindenki jól játszott, de a 18 éves Albert Flórián különösen: mesterhármast szerzett. Ez volt az első három gólja az A-válogatottban. Baróti Lajos egyébként a 77. percben lecserélte, öt perccel később a helyére állt Bundzsák Dezső is gólt szerzett!

3. Parádé a nyugatnémetek ellen

Magyarország-NSZK 4:3 (1:0)

(1959. november 8.)

Folytatódott a csodás ősz, a jugoszlávok elleni siker után két héttel a válogatott 8:0-ra megverte a svájciakat. Az a négy gólt szerző Tichy Lajos nagy mérkőzése volt, de Albert Flórián is a kapuba talált. Négy válogatott mérkőzés után négy gól állt a neve mellett. Aztán novemberben következett a nyugatnémetek elleni, emlékezetes találkozó. Az első félidőben csak egy gól eett, Tichy Lajos révén. A másodikban öt perc alatt kettő is, ezekből az egyik Albert csodatalálata volt. A pályafutása egyik leglátványosabb gólját lőtte a később vb-ezüstérmes Tilkowski hálójába: „A 47. percben Albert kapja a labdát a 16-os előtt, a középcsatár díszkísérettel tör előre, három védőt is kicselez, szorongatott helyzetben balra kanyarodva 7 méterről a kapu bal oldalába lő. 2:0.” Egy rosszul sikerült csere után a vendégek a végén feljöttek, de a Grosics – Mátrai, Sipos, Sárosi – Bundzsák, Kotász – Sándor, Göröcs (Bozsik, 75.), Albert, Tichy, Szimcsák összeállításban szereplő magyar csapat 4:3-ra győzött.

4. Albert a világbajnokság társ-gólkirálya

Magyarország–Anglia 2:1 (1:0)

(1962. május 31.)

Parádés gólt lőtt végül társ-gólkirályként zárt chilei világbajnokság csoportmérkőzései során az angoloknak. Clive Leatherdale az angol válogatott világbajnoki történetéről szóló könyvében így emlékezett. „Rancaguában a magyarok második gólja maga volt a varázslat. Albert megnyerte a maga csatáját a nap legjobb angolja, Flowers ellen, aztán remek gólt lőtt Springett lába mellett a kapuba.”

A Grosics – Mátrai, Mészöly, Sárosi – Solymosi, Sipos – Sándor, Rákosi, Albert, Tichy, Fenyvesi dr. összetételű magyar csapat (Tichy Lajos és Albert Flórián egy-egy góljával) 2:1-re legyőzte a z angol csapatot. A mérkőzést egyébként éppen úgy Leo Horn vezette, mint az Évszázad mérkőzését. A másnap reggeli Népsport így értékelte a csapat győzelmét: „A magyar válogatott ezen a mérkőzésen azt bizonyította, hogy a chilei edzések, az utóbbi napok jó felkészülésének hatására formába lendült. Csütörtökön olyan együttes lépett a pályára, amely töretlen küzdőszellemben harcolt és a legkritikusabb időszakban is helytállt. Fiaink szép győzelemében sok tényező játszott közre. Elsőnek azt a példás taktikai fegyelmet kell megemlíteni, amely az egyszerű néző számára is szembetűnő lehetett. A szakvezetés ésszerű, okos taktikáját a fiúk maradéktalanul megvalósították. Ebben a taktikai elképzelésben Rákosi kulcsfeladatot kapott: rábízták az angol ötösfogat irányítója, Haynes semlegesítését. Rákosi, miként a többi is, eleget tett a megbízatásának. Csatártársai közül Fenyvesi volt a legnagyobb segítségére. Balszélsőnk gyakran húzódott hátra a védelem megsegítésére és szükség esetén Tichy sem hiányzott hátulról. Elől csupán a kapura veszélyes Albert és Sándor tanyázott. A két fedezet kellő támogatást adott az ötösfogatnak, Solymosi főleg Mátrainak, Sipos pedig Mészölynek segített. Emellett alkalmakként felzárkóztak a támadásokhoz is.”

5. Egy lépés hiányzott a kontinensbajnoki döntőhöz

Spanyolország-Magyarország 2:1 (1:0, 1:1, 1:1)

(1964. június 17.)

Baróti Lajos válogatottja a házigazda spanyolok ellen azonban elvérzett, s végül – a dánokat legyőzve – a harmadik helyet szerezte meg a kontinensbajnokságon. Albert Flórián teljesítményét így értékelte a szaklap: „Jobbára egyéni megoldásokkal próbálkozott, cselei azonban a gyors, kemény védőkkel szemben nem sikerültek. Néha elsodorták, de középcsatárunk keveset is mozgott. A hosszabbítás után azonban kétszer nagy gólhelyzetbe hozta Benét.” A magyar csapat aztán a dánokat legyőzve harmadik lett az Európa-bajnokságon. Albert Flórián ott szerezte egyetlen érmét az A-válogatott tagjaként.

6. Győzelem a kétszeres világbajnok brazilok ellen

Magyarország–Brazília 3:1 (1:1)

(1966. július 15.)

A Császár ezúttal nem lőtt gólt, „csak” osztogatott és irányított, varázslatosan. Brian Glanville, a híres angol újságíró „World Cup” (Világbajnokság) című könyvében így emlékezett a produkciójára: „A második forduló fantasztikus mérkőzést hozott a magyarok és a brazilok között az Everton pályáján. Olyat, amit okkal sorolnak a világbajnokságok történetének legpazarabb találkozói közé. Izgalmas, drámai csata volt látványos gólokkal, tömény izgalommal – szédítő sebességen játszva. Ez volt egyébként a brazilok első világbajnoki veresége 1954 óta. A sérült Pelé helyén Tostão játszott, Denilsont pedig Gerson, egy a védekezéshez is értő fedezet pótolta. A veteránok közül Djalma Santos és Garrincha néhány napon belül már a második mérkőzést játszotta. A magyarok is változtattak, például Szentmihályi helyére Gelei került a kapuba. De nem a felsoroltak, hanem Albert uralta a pályát, kihasználta, hogy a brazilok nem őrizték elég szorosan, csodálatosan dirigálta a magyarok zenekarát. Ha kellett okosan futott a labdát tartva, ha kellett remekül passzolt, ha kellett, egyéni akcióra vállalkozott. A mérkőzés végén, amikor a játékos-kijáróhoz ment, hogy igyon egy kis vizet, a közönség egy emberként kiáltozta a nevét: Al-bert, Al-bert. A magyarok már a harmadik percben vezettek, a kis Bene átkígyózott a nehézkes brazil védelmen, aztán a lehető legszűkebb helyen Gilmar hálójába zúdította a labdát. Ettől a pillanattól kezdve a magyarok kezében volt a mérkőzés. A védekezésük egyszerűen remek volt, a korán megőszült Mátrai tökéletesen söprögetett az izomkolosszus Sipos és Mészöly mögött, ráadásul Sipos még a támadások indításába is bekapcsolódott. A fedezetek, sőt nem ritkán a hátvédek is ügyesen törtek be a két pazar és gyors csatár által üresen hagyott területekre. A brazilok számára felcsillant a remény, amikor 14 perc elteltével Lima szabadrúgása után Tostão a kapuba rúgta a lepattanó labdát. De a félidei 1:1 nem volt több számukra illúziónál. A magyarok hamarosan ismét magukhoz ragadták a vezetést, mégpedig Farkas bámulatos góljával. Albert okos labdavezetése és átadása megint bajt hozott a brazil védőkre, akik mögül Bene kirobbant a labdával, elvágtatott, s hajszálpontos, erősen meglőtt beadását követően az érkező Farkas beágyúzta a labdát a rövid sarokba. A közönségnek először elállt a lélegzete, majd vad üdvrivalgásba tört ki. Tíz perccel később Mészöly tizenegyesgólja már csak az utolsó szög volt a brazilok koporsójában.”

7. A koppenhágai sérülés

Dánia–Magyarország 3:2

(1969. június 15.)

Egy héttel az írországi vb-selejtező után újabb kvalifikációs mérkőzést kellett játszani a magyar válogatottnak, ezúttal Koppenhágában. A két meccs között a dózsások még lejátszottak a VVK-döntő második felvonását, Szentmihályi, Káposzta, Bene, Dunai II, Zámbó három hét alatt három fontos vb-selejtezőn, s két VVK-döntőn szerepelt. Göröcs is csak egy meccsről hiányzott az ötből. Mindenki látta, hogy óriási a teher rajtuk, s mindenki úgy számolt, hogy a válogatott nyerni fog Koppenhágában, s ezzel már féllábbal kijutott a világbajnokságra. Finoman fogalmazva: nem így történt. A válogatott (Szentmihályi – Káposzta, Mészöly, Szűcs, Páncsics – Juhász I., Göröcs – Bene, Albert, Dunai II, Farkas, majd csereként Dunai III és Zámbó) vereséget szenvedett, a középcsatárát, Albert Flóriánt az egész későbbi pályafutására kiható sérülés érte. Gólváltással kezdődött a mérkőzés, Sörensen vezető gólját Bene Ferenc gyorsan kiegyenlítette, a 6. percben már 1:1-re álltunk. A 35. perctől több dráma sűrűsödött öt percbe, mint néhányszor fél évbe. Előbb Dunai II Antal sérülés miatt kénytelen volt lemenni a pályáról, újpesti névrokona, Dunai III Ede váltotta. Egy perccel később a dánok vezetést szereztek, Ulrik Le Fevre révén. Újabb egy perccel később következett Albert Flórián szörnyű sérülése, majd a 39. percben Farkas János egyenlítése. Ha így marad az eredmény (de ugyanúgy alakulnak a további eredmények, ahogy alakultak), a magyar válogatott mehet Mexikóba, nincs Marseille, nincs futballunk Mohácsa. Ám a 63. percben Ole Madsen még lőtt egy gólt, s a dánok 3:2-re nyertek.

7,5. Riói gól a világválogatottban

Brazília–Világválogatott 2:1 (1:1)

(1968. november 6.)

„Félnek” a világválogatott mérkőzését választottuk, mert bár nem a magyar, de mégis csak egy válogatott játszott a találkozón. S jól jellemzi, milyen magasan ragyogott az addigra már aranylabdás Albert Flórián csillaga akkoriban.

A brazilok első világbajnoki győzelmének tízedik évfordulója tiszteletére rendezett gálamérkőzésen négy magyar (Albert Flórián, Farkas János, Novák Dezső és Szűcs Lajos) is játszott a világválogatottban. Rivellino gólját Albert a 33. percben egyenlítette ki – ez maradt a 93 000 néző előtt játszott gála egyetlen „vendéggólja”. A Császár egyébként négy nappal e mérkőzés előtt, s négy nappal utána is bajnoki meccset játszott itthon. E 180 percbe három gólt zsúfolt. Önéletrajzi könyvében így emlékezett később erre a mérkőzésre: „A világválogatott tagjai még alig mutatkoztak be egymásnak, a hazaiak nagy-nagy boldogságára, Rivellino olyan bombát eresztett meg harminc méterről, amilyennek minden kapus csak tiszteleg. Na, lett is hangzavar, zene, körtánc a lelátón, bár az is igaz, a gól előtt sem hallották szomszédjuk hangját az emberek. Ám utána mi következtünk, mármint Dzsajics és én. Mondták is később nekem néhányan, hogy lám, milyen hasznos a nyelvtudás, és igazuk volt. Mert tényleg megbeszéltük – szerb nyelven –, ha Dzsajics elfut a szélen, rúgja csak nyugodtan a rövid sarok felé a labdát, én majd érkezem. Olyan bő fél óra elteltével valóban tényleg elment, és én tényleg érkeztem. Belőtte a labdát, rövidre, s bár a São Paulo kapusa, Picasso úgy röpködött, mint nagy spanyol névrokonának békegalambja, én mégis megelőztem, a jobb külsővel a hálóba pördítettem. Később Cramer mester lecserélt, az uruguayi Rocha állt a helyemre. A meccs utáni banketten pedig csodálatos órát kaptunk. Este külön bankettet is tartottunk a szállodai szobánkban. Mégpedig szűk körűt. A szocialista tábor tett látogatást nálunk, Dragan Dzsajics mellett a három szovjet, Jasin, Sesztyernyov és Metreveli pezsgőzött velünk. Csillogtattuk iskolában tanult orosz tudásunkat. Ez a baráti eszmecsere is igazolta a szurkolói feltételezést, hogy jóban voltunk Jasinékkal, azt viszont éppen cáfolta, hogy ahányszor csak játszottunk egymással, mindig „le kellett feküdnünk” a szovjet válogatottnak. Hiszen aligha barátkoztunk volna olyanokkal, akik miatt, úgymond hivatalból, állandóan ki kell kapnunk. Hazafelé a gépen a nyugatnémetekkel üldögéltünk. Illetve Schulz, Overath és Beckenbauer jött át hozzánk melegítőben az első osztályról a turista szakaszra, csak azt nem tudom, miért adott nekik a FIFA máshova szóló repülőjegyet, mint nekünk.”

Albert Flórián

(Hercegszántó, 1941. szeptember 15.–Budapest, 2011. október 31.)

Klubja: Bp. Kinizsi, majd Ferencvárosi Torna Club (1952–1974, az első csapatban: 1959–1974)

Mérkőzés-/gólszáma: 540/391 (bajnoki mérkőzéseken: 351/256)

Válogatottsága/góljai: 75/31 (1959. június 28.–1974. május 29.)

Sikerei a Ferencvárossal: magyar bajnok (1963, 1964, 1967, 1968), Magyar Népköztársasági Kupa-győztes (1972), Vásárvárosok Kupája-győztes (1965), VVK-döntős (1968)

Sikerei a magyar válogatottal: olimpiai bronzérmes (1960), Eb-bronzérmes (1964), Eb-negyedik (1972), vb-negyeddöntős (1962, 1966)

Egyéni sikerei: magyar bajnoki gólkirály (1960, 1961, 1965), az Év Labdarúgója (1966, 1967), világválogatott (1968, 1973), Európa-válogatott (1972), vb-gólkirály (1962, holtversenyben: 4 gól), európai aranylabdás (1967)

Kitüntetései: az FTC örökös bajnoka (1974), az FTC aranydiplomása (1984, 1994), a Halhatatlanok Klubjának tagja (1992), Springer-díjas (1994), a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével kitüntetett (1994), a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével kitüntetett (2011).

Címlapról ajánljuk
24 milliárdos programot indított a főváros – élhetőbb utcák épülhetnek

24 milliárdos programot indított a főváros – élhetőbb utcák épülhetnek

Az Egészséges utcák program célja a fővárosiak életminőségének javítása, a gyalogos és a kerékpáros közlekedés fejlesztése, a gépjárműforgalom csillapítása, valamint az akadálymentesítés. Balogh Samu, a főpolgármester kabinetfőnöke az InfoRádióban elmondta: szeptemberben derül ki, hogy mely kerületek kaphatnak támogatást. Pokorni Zoltán hegyvidéki polgármester szerint a kezdeményezésnek köszönhetően akár meghétszereződhet a zöldfelületek aránya a XII. kerületben.

"A határ a csillagos ég" - jelentette ki Orbán Viktor Bécsben

Új szövetség jött létre Európában három párt részvételével. Ez hazafias erőkből formálódik, és alapítói vezető szerepet játszanak országaikban. Más pártokat is várunk, hogy közösen, egyesült erővel biztosítsuk Európa jövőjét - mondta Herbert Kickl, az Osztrák Szabadságpárt elnöke Bécsben, miután Orbán Viktor miniszterelnökkel, a Fidesz elnökével, és Andrej Babissal, a cseh ANO vezetőjével találkozott.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.07.01. hétfő, 18:00
Orbán Balázs
a miniszterelnök politikai igazgatója, az MCC kuratóriumának elnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×