Infostart.hu
eur:
385.19
usd:
328.11
bux:
109607.58
2025. december 14. vasárnap Szilárda
Boban Markovic (k) a Boban Markovic Orkestar koncertjén a 15. Vidor Fesztiválon a nyíregyházi Kossuth téren 2016. szeptember 3-án.
Nyitókép: MTI/Czeglédi Zsolt

Jön egy Boban Markovic-portré, a Mohács 500 és A kommunizmus gyermeke is

Négy dokumentumfilm és egy animációs rövidfilm gyártását támogatja a Nemzeti Filmintézet.

Az NFI 2020 januárja óta nyújt támogatást a televíziós és streaming bemutatásra készülő alkotásokra pályázati úton. A Televíziós Döntőbizottság legutóbbi ülésén öt alkotás gyártására szavazott meg támogatást:

  • dokumentumfilm készül Boban Markovic sikerhez vezető útjáról,
  • a sztálini-rákosi iskola brutális rendszeréről,
  • az 500 évvel a mohácsi tragédia után feltárt tömegsírok antropológiai vizsgálatáról és
  • a felvidéki magyarság anyaországhoz való visszatérésének meghiúsulásáról, valamint
  • egy groteszk animáció Bárány Dániel rendezésében.

A szervezet tájékoztatása szerint a Hevér Zoltán rendezésében 259 millió forintos támogatásból készülő Magyarország a második hazám – Boban Markovic portré című film bemutatja a balkáni rézfúvósok királya címre törő Marković útját a világhírnévhez, melyben nagy szerep jut a szerb–magyar hagyománynak és barátságnak is.

A kommunizmus gyermeke címmel készülő dramatizált dokumentumfilm fókuszában Pfeiffer Ede János áll. Az ő 1958-ban Angliában megjelent azonos című naplóregénye alapján – részben fikciós jelenetekben ábrázolva – a sztálini–rákosi iskola brutális és erkölcstelen rendszerébe nyújt bepillantást a film egy diák szemszögéből, aki szarkasztikus humorral próbálja traumáit feldolgozni, mígnem az öngyilkosság szélére sodródik. 1956-ban fegyvert fog és részt vesz a forradalomban, melynek vérbefojtása után nyugatra menekül, ahol jeles tudós, író, politológus, egyetemi tanár, az Egyesült Államok elnöki szakértője lesz. A Harcsa Béla rendezésében, 24 990 000 forint támogatásból készülő alkotás Pfeiffer Ede János nővére, Neszlényi Pfeiffer Judith narrációjában követi az életutat, aki maga is 56-os forradalmár, ma Kaliforniában élő zongoraművész, zeneszerző.

Laczkó Sándor dokumentumfilmje, a 23 481 500 forintos NFI-támogatást elnyert Érzelmek és valóság bemutatja, hogy a felvidéki magyarság közel húsz évig várt a napra, hogy újra Magyarországhoz tartozhasson, a magyar idők hat évét azonban megpecsételte a második világháború és az elvárásokat felváltotta a valóság.

A 150 millió forintos támogatásból készülő Mohács 500 című dokumentumfilmben az 500 év után a feltárt tömegsírokból előkerült csontvázakat antropológusok, régészek vizsgálják. A koponyákból készült arcrekonstrukciókból életre keltett alakokat követi Kiss Stefán Mónika rendező-producer alkotása a csata előestéjétől egészen a tragikus végkifejletig.

Több fesztiválnyertes alkotását követően Toxic címmel, 29 millió forintos NFI-támogatásból készül Bárány Dániel új animációja. A groteszk szerzői rövidfilm főhőse egy huszonéves fiatalember, akinek nőkkel való kapcsolatára árnyékot vet halott anyjának nyomasztó emléke – olvasható a közleményben.

(Címlapképünkön: Boban Markovic (k) a Boban Markovic Orkestar koncertjén a 15. Vidor Fesztiválon a nyíregyházi Kossuth téren 2016. szeptember 3-án.)

Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor: hiába az adventi időszak, a politikában nincs elcsendesedés

Orbán Viktor szerint a gyermekvédelemben nincs alku. A miniszterelnök a Karmelita Kolostorban adott egyórás interjút Lentulai Krisztiánnak. A kormányfő szerint Amerika békét, Európa háborút akar, és kulcsfontosságú Magyarország mozgástere a 2026-os választáson. A teljes interjút a Mandiner YouTube-csatornáján tették közzé.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.15. hétfő, 18:00
Mészáros Andor
az Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK Történeti Intézetének docense
A globális felmelegedés hatása az El Niño/La Niña jelenségre: jelentős változások küszöbén állunk?

A globális felmelegedés hatása az El Niño/La Niña jelenségre: jelentős változások küszöbén állunk?

Friss kutatási eredmények azt mutatják, hogy a trópusi Csendes-óceán időről időre bekövetkező felmelegedését (El Niño) és lehűlését (La Niña) is magában foglaló ENSO jelenségkör a bolygó felmelegedésével sokkal erősebbé és kiszámíthatóbbá válhat. 2050-re a trópusi Csendes-óceán elérhet egy kritikus átbillenési pontot, ami az ENSO-t egy erős, ritmikus ingadozásba kényszeríti, szinkronban más globális éghajlati mintázatokkal. Ennek eredményeként több kontinensen is fokozódhatnak a szélsőséges esőzések vagy megszaporodhatnak az aszályos időszakok, azaz nőhet a kritikus időjárási események kockázata.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×