Infostart.hu
eur:
365.54
usd:
316.67
bux:
153518.25
2026. szeptember 15. kedd Enikő, Melitta
Nyitókép: Vogt Gergely

Bán Teodóra: a Margitszigeti Színház 85 éve egy idegenforgalmi attrakció

Idén ünnepli fennállásának 85. évfordulóját a Margitszigeti Szabadtéri Színház. A színjátszás ugyanakkor még korábbi időkre nyúlik vissza – hívta fel a figyelmet az InfoRádió Aréna című műsorában Bán Teodóra színigazgató, aki szerint a színház igazi aranykorát a második világháború utáni időszak hozta el. A műsorban szó esett a színház gazdasági helyzetéről is.

Több mint nyolc évtizeddel ezelőtt, 1938-ban nyitotta meg kapuit a Margitszigeti Szabadtéri Színpad, de ennél még régebbre nyúlik vissza a margitszigeti színjátszás. 1906-ban Forgács Antal színigazgató ötlete alapján ugyanis megalakult egy margitszigeti színjátszó kör, amely kisebb-nagyobb sikereket követően 1918-ban valódi, a mai színház elődjének tekinthető színtársulatot hozott létre azokból a művészekből, akik főként a Nemzeti Színház és az akkori Magyar Királyi Operaház művészei voltak – ismertette az InfoRádió Aréna című műsorában Bán Teodóra.

A színtársulat sikerei nyomán – Kaffka Péter tervei alapján – végül 1938-ban épült fel a Margitszigeti Színház a műemléki víztorony, illetve a hajdani tejcsarnok környezetében, azzal az igénnyel, hogy a fővárosiak kedvelt kirándulóhelye egy olyan közösségi térré alakuljon, ahol a színjátszás, a művészetek is helyet kapnak – tette hozzá az igazgató.

Bár a viharos történelmi időszakok akadályozták a folytonos működést, Bán Teodóra úgy véli, hogy a színház legfontosabb időszaka a második világháborút követően indult el, amikor a Margitszigeti Színház az Operaház nyári játszóhelye lett, ahol így főként a közönségsikerré vált, népszerűbb darabjait mutatták be.

Ez az időszak „aranykornak” tekinthető, hiszen a nemzetközi kapcsolatok is ekkor épültek ki,

a külföldiek számára pedig – Salzburg, Bayreuth vagy Verona mintájára – egyfajta zarándokhellyé lett a Margitszigeti Színház – tette hozzá Bán Teodóra.

Ugyanakkor a színház kezdeti koncepciója a mai napig változatlan, vagyis hogy egy jelentős idegenforgalmi attrakcióként minél több hazai vendéget csábítson ki a margitszigeti előadásokra.

Nincs ok a panaszra

Ami a Margitszigeti Szabadtéri Színház anyagi kondícióit illeti, Bán Teodóra úgy fogalmazott, hogy a működés teljesen kiegyensúlyozott és kiszámítható.

Megjegyezte, 2019-ben a Margitszigeti és a Városmajori Szabadtéri Színpadokat működtető Szabad Tér Színház vezetésére kiírt pályázatot követőn, illetve a főpolgármester-választás után jelentős változások történtek, aminek egyik következménye az volt, hogy a budapesti színházak részint minisztériumi, részint tisztán fővárosi, valamint vegyes fenntartásba kerültek. A Margitszigeti Színpad utóbbi kategóriába esik, vagyis az épületet a Fővárosi Önkormányzat biztosítja, míg a működést, üzemeltetést a minisztérium állja.

A színházigazgató elmondása szerint, bár az üzemeltetés, az épület és az apparátus fenntartása nagyon jelentős költséggel bír, az üzleti tervek alapján a szükséges finanszírozás a rendelkezésükre áll, mindemellett azonban

különösebb fejlesztésekre nincs lehetőségük.

Ahhoz, hogy nagyobb bemutatókat létrehozzanak, külön forrásokat kell találniuk. Mint mondta, álmai ma is vannakn, hogy miként szeretné fejleszteni a színházat és a környezetét – akár műszaki, technikai szempontból is –, ezzel együtt nem lehet oka a panaszra. Bán Teodóra hozzátette: ha képes bizonyítani, hogy helye van a színháznak – amiben nagyon számít a közönségre is –, akkor az állami finanszírozással nem lehet gond, hogy esély nyílhat, hogy a kormány további fejlesztésekbe invesztáljon.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A NÖF új elnöke megakadályozná a műemlékek privatizációját

A NÖF új elnöke megakadályozná a műemlékek privatizációját

Kinevezték a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. (NÖF) élére Nagy Veronikát. A hazai műemlékegyüttesek legjelentősebb helyszíneit kezelő szervezet új ügyvezetője az InfoRádiónak hangsúlyozta: a jövőben meg kell akadályozni a műemlékek privatizációját.

„Anarchia és káosz”: a belügyminiszterhez fordultak a kéményseprők

Szeptember 15-én hivatalosan is megkezdődik a fűtési szezon Magyarországon: egyre több háztartásban kapcsolják be a fűtést, gyújtanak be a kazánokba, kandallókba, kályhákba. A fűtési időszak kezdete ugyanakkor a magyar kéményseprőipar helyzetére is ráirányítja a figyelmet. Vámos Csaba, a Kéményseprők Országos Szakszervezetének elnöke egyeztetést kezdeményezett Pósfai Gábor belügyminiszterrel, a kéményseprő szakma ügyes-bajos helyzetéről.
inforadio
ARÉNA
2026.09.16. szerda, 18:00
Kovács Levente
az Óbudai Egyetem rektora, a Magyar Rektori Konferencia társelnöke
Tisza-kormány: előállítottak két NER-közeli üzletembert, büntetést kapott Lázár János, feljelentés Szijjártó ellen

Tisza-kormány: előállítottak két NER-közeli üzletembert, büntetést kapott Lázár János, feljelentés Szijjártó ellen

Újabb átvilágításokkal, személycserékkel és feljelentésekkel folytatódott kedden a kormányváltás utáni politikai átrendeződés: a külügyi tárca több milliárdos vagyoni hátrány gyanúja miatt tett feljelentést a korábbi repülőhasználati gyakorlat ügyében, távozott a Nemzetstratégiai Kutatóintézet vezetője, Schmidt Máriát pedig leváltották a Terror Háza éléről. Közben az Országgyűlés elfogadta az államszocialista titkosszolgálati múlt feltárását célzó törvényt, szinte teljes sorcsere lesz az Alkotmánybíróságban, miközben a kormány újabb gazdasági és szakpolitikai intézkedéseket is bejelentett. Magyar Péter szerint előállították Tiborcz István üzlettársát, Jellinek Dánielt, valamint a vagyonkezelő volt vezérét, Szivek Norbertet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×