Az elmúlt időszakban a járványhelyzet és az ukrajnai háború miatt a világgazdaság a feje tetejére állt, fogalmazott a külgazdasági és külügyminiszter a kulturális diplomáciai értekezleten. Szijjártó Péter megjegyezte, felsőoktatási tanulmányaimból – amelyek a gazdasághoz kötődtek – nem emlékszik arra, hogy bármikor is lett volna olyan időszaka a világtörténelemnek, és ezen belül a világgazdaság történetének, amikor két esztendőn belül kétszer teljes új világgazdasági korszakra kellett volna berendezkedni. Hiszen a Covidot kísérő termelésleépítés, gyárbezárás és tömeges munkanélküliség időszakából éppenhogy csak kezdett magára találni a világ, máris beköszöntött a háborús gazdaság és az abból fakadó háborús infláció hosszú távú korszaka – fejtette ki a tárcavezető, nyomatékosítva a hosszú távú jelzőt, mondván, egyelőre semmi jele nem mutatkozik annak, hogy a nehézségeken rövid úton túl tudnánk lendülni.

Magyarország az egyetlen állam jelenleg Európában, amely egyszerre áll nyomás alatt délről és keletről – fogalmazott a miniszter, utóbbi esetében a 830 ezer főt is meghaladó háborús menekültek befogadására, előbbit illetően a több mint 110 ezer illegális migráns kívül tartására utalva. Hozzátette: az említett számok napról napra ezresével, illetve tízezresével emelkednek. Hogyan lehet sikeres ilyen körülmények között egy ország Európa közepén? – tette fel a kérdés Szijjártó Péter, majd válaszként kiemelte:

csak azok a nemzetek lehetnek sikeresek, amiknek erős a nemzeti identitásuk, és képesek megtartani kulturális, vallási és történelmi örökségüket.

„Ma azonban a világban minden ezzel szemben megy.”

A külgazdasági és külügyminiszter hangsúlyozta: a magyar kultúra egyedi, amit meg kell mutatni a világnak. Mint fogalmazott, egyedi, mert mi, magyarok a Nyugathoz tartozunk, és a kultúránk a nyugati kultúra része, ugyanakkor keleten is testvéreknek tartanak, tekintve, hogy komoly keleti vonatkozásai vannak a magyar kulturális örökségnek, illetve a finnugor összetartozás elméletéből fakadóan északon sem kezelnek minket idegenként – mondta Szijjártó Péter, aki szerint tehát a nyugati, keleti és északi jegyek egyszerre határozzák meg a magyar kultúra sajátosságait.

A tárcavezető azt is részletezte, hogy Magyarország 26 kulturális intézete van a világ 24 országában és ezenkívül 89 állomáshelyen dolgoznak kulturális diplomaták. A külgazdasági és külügyminiszter hangsúlyozta: a kultúra terjesztésében a személyes jelenlétnek nincs igazán alternatívája.