Infostart.hu
eur:
360.25
usd:
309.19
bux:
132046.37
2026. május 18. hétfő Alexandra, Erik
Women raise their hands to ask for blessing from God.
Nyitókép: Kamonwan Wankaew/Getty Images

A csehek 20 százaléka istenhívő – egy részük fenntartásokkal

A megkérdezettek több mint fele szerint az istenhit inkább megosztja a társadalmat, semmint egyesíti.

Csehországban a lakosság 20 százaléka hisz Istenben, bár egy részük fenntartásokkal – derült ki abból a most nyilvánosságra hozott országos felmérésből, amelyet a STEM/MARK közvélemény-kutató intézet készített a Maranatha keresztény civil szervezet megbízásából.

A megkérdezettek 35 százaléka mondta, hogy hisz valamiféle magasabb erő létezésében, míg 23 százalék sem Isten, sem egy magasabb erő létezésében nem hisz – mutatnak rá a felmérés készítői, akik országszerte mintegy másfél ezer 18 éven felüli személyt kérdeztek meg.

Az emberek több mint fele úgy vélte, az istenhit inkább megosztja, semmint egyesíti a cseh társadalmat.

A hívők 48 százalékát a családi nevelés vezette az istenhithez. A hívők többsége, mintegy kétharmada nő, míg a férfiaknak csak egyharmada nyilatkozott úgy, hogy istenhívő. A vallásosak többsége az idősebb korosztály tagjai közül kerül ki, területileg pedig a morvaországiak és dél-csehországiak között van a legtöbb istenhívő.

A megkérdezettek 57 százaléka azt állította, hogy a tízparancsolat konkrét ismerete nélkül is tudja, mi a helyes, és mi nem. Az emberek 85 százaléka fontosnak minősítette, hogy a társadalomban érvényesüljenek az erkölcsi törvények.

Ami a templomlátogatásokat illeti, rendszeresen, hetente egyszer a megkérdezettek két százaléka jár misére, karácsonykor pedig hét százalék. Az emberek 57 százaléka azt állította, hogy sosem jár templomba. Abban, hogy a világot Isten teremtette, a csehek hét százaléka hisz, míg az evolúciós elmélet híveinek aránya 62 százalék.

Címlapról ajánljuk
Euró klubtagság nélkül: Andorra, Monaco, San Marino, Vatikán, Koszovó és Montenegró eurótörténete

Euró klubtagság nélkül: Andorra, Monaco, San Marino, Vatikán, Koszovó és Montenegró eurótörténete

Az euróövezetbe elvileg szigorú felvételi vizsgán át vezet az út. Az infláció, a hiány, az államadósság, az árfolyam-stabilitás mind rendben kell, hogy legyen. Mégis vannak olyan államok, amelyek eurót használnak anélkül, hogy ezeket az elvárásokat kipipálták volna. Andorra, Monaco, San Marino és Vatikán szerződéssel kapott különleges státuszt, Koszovó és Montenegró viszont válsághelyzetben, egyoldalúan vezette be az eurót. Ugyanaz a pénz forog náluk, mint mondjuk Németországban, de egészen más történet áll a pénzük mögött.

Új végrehajtói, felszámolói és közjegyzői rendszer jön – itt vannak a friss kormánydöntések

Államilag ellenőrzött végrehajtói rendszer, bírósági kontroll alá kerülő felszámolási eljárások, egyszerűbb és olcsóbb közjegyzői eljárások jöhetnek. Döntött a kormány azbeszt-ügyben, az atomerőmű ügyében, a kormányzati gépkocsikkal és az állami célokra használt honvédségi repülők használatával kapcsolatban is. Elhangzott: az előző kormány meghamisította az idei költségvetést, mert 286 milliárd forint maradt ki az NGM-nél a betervezett fizetendő tételek közül.
Késő este talált új erőre a forint – Magyar Péter megszólalásai és a csúcson levő államadósság miatt izgalmas napja volt a devizának

Késő este talált új erőre a forint – Magyar Péter megszólalásai és a csúcson levő államadósság miatt izgalmas napja volt a devizának

Reggel még úgy tűnt, hogy a mai nap is a dollár erősödéséről fog szólni, mivel a piac egyre inkább aggódva figyeli az iráni háború gazdasági hatásait, az elszálló olajárakat és a gyorsuló inflációt, így menedéket keres. Délután azonban kiszivárgott, hogy az USA elfogadhatta az iráni olajszankció feloldását, aminek a hatására a dollár gyengülésbe fordult át, míg a forint tartja magát, sőt, némileg erősödött a nap eleje óta. Eközben az MNB friss adatokat tett közzé, amiből kiderült, hogy négy és fél éves csúcson van a magyar államadósság.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×