85 éves Bodrogi Gyula Kossuth- és Jászai-díjas színész, rendező, érdemes és kiváló művész, a Nemzet Színésze.

Budapesten született 1934-ben. Édesapja vadász volt, aki fiával is megszerettette ezt az időtöltést. Gyermekként matek-fizika tanárnak készült, versmondó versenyekre járt, de pályáját aztán néptáncosként kezdte, 1951-től három évig a SZOT együttesének szólótáncosa volt. De mint mondta, ezek mind a színház felé vezették.

1954-ben jelentkezett a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, mert rendező akart lenni. A szak végül nem indult, őt pedig átirányították színésznek (tehát mintegy 65 éves színpadi rutinja van), diplomáját 1958-ban kapta meg. Első szerződése a József Attila Színházhoz kötötte, és az angyalföldi társulathoz több mint húsz évig hű maradt.

Mint korábban az InfoRádió Aréna című műsorában elmondta, hosszú évtizedek tapasztalata, hogy

rutinból színpadon semmit nem érdemes csinálni.

"Sosem tudtam elképzelni, hogy színházat rutinból lehet csinálni. Minden mást, amit visszamenve újra lehet csinálni, azt lehet, de a színházat nem, mert

abban a pillanatban, ha nem fogja meg a nézőt, és a néző abban a pillanatban nem azt érzi, amit kell, abban a pillanatban ki tud menni a feszültség a színházból."

1982-ben a Vidám Színpadhoz került, ahol volt színész, művészeti igazgató, igazgató-rendező, majd 1996 és 2002 között a Vidám Színpad Kht. ügyvezető igazgatója, 2002-ben a Vidám Színpad örökös tagjává választották. 2003-ban Jordán Tamás igazgató meghívására a Nemzeti Színházhoz szerződött, melynek azóta is tagja.

Pályakezdőként elsősorban kortárs és klasszikus darabok karakterszerepeit játszotta, de hamarosan felfedezték komikusi tehetségét is. Muzikalitását, kiváló tánctudását zenés-táncos darabokban kamatoztathatta.

Emlékezetes alakításai:

• Napóleon (Sardou A szókimondó asszonyság című darabjában)
• Böffen Tóbiás (Shakespeare Vízkeresztjében)
• a francia király (Kacsóh Pongrác János vitézében)
• Peacock (Brecht Koldusoperájában)
• Bálint (A Hubay-Vas-Ránki szerzőtrió Egy szerelem három éjszakájában)
• Seress Rezső (Müller Péter Szomorú vasárnapjában)
• Julien, a fogorvos (Barillet-Grédy A kaktusz virágában).

Rendezőként is szívesebben nyúlt a habkönnyű, elsősorban zenés darabokhoz (Imádok férjhez menni, Egy fekete és egy szőke, Pajzán históriák, Anconai szerelmesek, Két úr szolgája, Dollárpipi).

Könnyed természetességének és elmélyült jellemábrázolásának köszönhetően filmszínészként is hamar a közönség kedvence lett. Első filmjét, a Külvárosi legendát Máriássy Félix rendezte 1957-ben, ezután szinte évente forgatott. Emlékezetes filmje volt a Házasságból elégséges (ebben akkori felesége, Törőcsik Mari volt partnere), a Hattyúdal, a Húsz óra, a Tanulmány a nőkről, a Fuss, hogy utolérjenek, a Szépek és bolondok, a Hogyan felejtsük el életünk legnagyobb szerelmét? A Szerencsés Dánielben megtört családapát alakított, ő volt az Idő van mogorva üdülőgondnoka, a Titánia, Titánia, avagy a dublőrök éjszakájában négyes főszerepben brillírozott, 1989-ben a svájci Vevey-i, majd 1991-ben a bulgáriai Gabrovóban is elnyerve a legjobb férfialakítás díját. A 2000-es években is több moziban szerepelt, így például A mohácsi vész, az Üvegtigris, Magyar vándor, a Világszám! című filmekben.

Legnépszerűbb szerepei a televízióhoz kötődnek. Az ő rekedtes hangján szólalt meg Süsü,

a jószívű egyfejű sárkány, a Kérem a következőt (Dr. Bubó) Csőrmestere és a Vuk kárörvendő varjúja. A Linda című nagy sikerű sorozatban ő alakította a címszereplő édesapját, a mai napig kedvelt szereplője a különféle show-műsoroknak és kabaréknak.

Bodrogi Gyuláról köztudott, hogy szenvedélyes vadász és szakács is. Kedves időtöltéseiről 1993-ban A vadász néha főz is címmel könyvet jelentetett meg, amelyben legkedvesebb vadásztörténeteit és receptjeit adta közre. 2009-ben jelent meg Irkafirka című kötete, amelyben naplórészletek, rádióműsorokba szánt írások, színházi emlékek kaptak helyet.

Művészi munkájáért számos rangos elismerést kapott:

1962-ben és 1967-ben Jászai Mari-díjat, 1973-ban érdemes művész, 1983-ban kiváló művész címet. 1995-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével, 2005-ben Kossuth-díjjal tüntették ki, 2007 óta a Nemzet Színésze kitüntető cím birtokosa.

2009-ben a XIII. kerület díszpolgárává választották, a nyíregyházi Vidor Fesztiválon Életmű-díjjal jutalmazták. 2012-ben a Prima-díjat és a Prima Primissima Közönségdíját vehette át, 2013-ban Szenes Iván Életműdíjat kapott.

Idén április 22-én az 5. Magyar Filmhét nyitóeseményén négy másik színművész társaságában átveszi a Magyar Filmakadémia Egyesület első alkalommal adományozott életműdíját.

Bodrogi Gyula ma is fellép, a Nemzeti Színházban a Caligula helytartójában I. Agrippát, az Egy ember az örökkévalóságnak című darabban Wolsey bíborost, a Házasság Palermóban című vígjátékban Pantalone de 'Bisognosit alakítja.

A művészt 85. születésnapján a Nemzeti Színház nagyszínpadán gálával köszöntik.

Bodrogi Gyula 2013-ban az InfoRádió Aréna című műsorának vendége volt.