eur:
403.01
usd:
359.6
bux:
0
2025. május 19. hétfő Ivó, Milán
Nagy versenyben magyar városok

Nagy versenyben magyar városok

Az Európa Kulturális Fővárosa címet 2023-ban Magyarország és az Egyesült Királyság egy-egy városa viselheti.

Győr, Szombathely, Veszprém, Székesfehérvár, Gödöllő, Eger és Debrecen küldte be pályázatát a 2023-as Európa Kulturális Fővárosa címre. A határidő december 20-án délben járt le - közölte a Kultúráért Felelős Államtitkárság.

A tájékoztatás szerint a pályázat győztesének, vagyis annak a kihirdetése,

hogy melyik magyar város lehet 2023-ban Európa egyik kulturális fővárosa, 2018 végére várható.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumához benyújtott pályázatokat egy független szakértőkből álló, tizenkét tagú nemzetközi testület bírálja el. A jövő év elején előválasztási ülésen nevezik meg azokat a pályázókat, amelyek az év második felében részt vehetnek a végleges kiválasztási ülésen - olvasható a közleményben.

Az Európa Kulturális Fővárosa az Európai Unió által indított kezdeményezés, melynek célja Európa népei közös kulturális vonásainak hangsúlyozása, a kulturális sokszínűség megőrzése és a városok nemzetközi arculatának erősítése a kultúra révén.

Az államtitkárság a pályázat februári kiírásakor azt közölte, hogy

minden pályázatnak olyan kulturális programon kell alapulnia, amely erős európai dimenzióval bír.

Magyarország a jelölésről legkésőbb négy évvel a cím viselésének éve előtt értesíti az Európai Parlamentet, a Tanácsot, a Bizottságot és a Régiók Bizottságát.

A magyar városok közül 2010-ben Pécs viselhette az Európa Kulturális Fővárosa címet.


VIDEÓAJÁNLÓ
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.05.19. hétfő, 18:00
Szakáli István Loránd
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány stratégiai igazgatója
Hamarosan beindul a legújabb magyarországi akksigyár, jó sok fülöp-szigeteki munkás kell hozzá

Hamarosan beindul a legújabb magyarországi akksigyár, jó sok fülöp-szigeteki munkás kell hozzá

Gőzerővel zajlanak a munkálatok Debrecenben, a CATL akkumulátorgyárában, ahol a főépület már elkészült, és jelenleg a gépesítés zajlik. Az éles cellagyártás a tervek szerint év végén indulhat, ehhez viszont 2000 főre lenne szükség, miközben jelenleg 650 teljes állású munkavállalójuk van. A munkaerő-kérdést a cég részben külföldről bérelt dolgozókkal oldja meg, már ebben a hónapban érkeznek a Fülöp-szigetekről munkások, míg év végére a számuk durván 500 főre, vagyis a tervezett létszám negyedére nőhet. A debreceni gyárat érintő legfontosabb aktualitásokról, az üzem európai szerepéről, és a külső környezet, beleértve a vámháború hatásairől beszélgettünk a CATL képviselőivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×