Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 20. péntek Jolán
Egy hirdetés, amely felforgatta egész Európát

Egy hirdetés, amely felforgatta egész Európát

Ötszáz éve, 1517. október 31-én függesztette ki a hagyomány szerint Luther Márton Ágoston-rendi német szerzetes, teológus az egyházi megújulást követelő 95 reformtézisét a wittenbergi vártemplom kapujára. A "kalapácsütések hangja egész Európában hallatszott": ettől számítjuk a reformáció kezdetét, s e napot a Reformáció emléknapjaként ünnepeljük. Az 500 éves jubileum alkalmából 2017 a Reformáció emlékéve Magyarországon. Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának anyaga a reformáció kezdetéről:

Azt ma sem lehet pontosan tudni, hogy a híres esemény valóban megtörtént-e, mert az első írásos beszámoló évekkel később kelt Philipp Melanchton, Luther egyik legközelebbi munkatársának tollából, aki 1517-ben még nem is lakott Wittenbergben.

Sok értelme nem lett volna, hogy Luther a templom akkoriban hirdetőfalnak is használt kapuján tegye közzé téziseit,

mert a köznép nem értett latinul, olvasni németül sem tudott. Luther maga nem írt a "szegezésről", a tételek eredetije nem került elő sem kézirat, sem ősnyomtatvány formájában.

Luther azon a napon viszont - a gyónásokról elmaradó híveiért aggódva - valóban írt egy levelet feletteseinek, amelyben a búcsúcédulák árusítása ellen emelt szót. E levélhez csatolta 95 tételben megfogalmazott gondolatait, amelyet egy várható disputa (hitvita) alapiratának szánt. A mélyen hívő Luther meg volt győződve arról, hogy az embernek egész életében Isten kegyelmében bízva kell élnie, s rettenetesen felháborította a búcsúcédulák árusítása.

A pénzért árusított búcsúcédula lényegében a gyónást helyettesítette, s a lelki üdvösség megvásárlásával ért fel, sőt egy idő után már a halottak lelki üdvét is meg lehetett így váltani. A római kúria és a püspökségek tetemes bevételre tettek így szert, a "szent árucikket" még piacon is be lehetett szerezni.

Luther 36. tételében úgy fogalmazott: "Minden igazán szívén talált keresztyén részesül a bűnhődésnek és a vétkességnek teljes elengedésében búcsúcédula nélkül is." Tételei azonban még nem a katolikus egyház dogmáit, hanem gyakorlatát támadták, és a kereszténység belső értékeit hangsúlyozták.

Vélhetően maga Luther sem gondolta, mekkora változásokat indít el ezzel.

Tételeit az év végére Lipcsében, Nürnbergben és Bázelben is kinyomtatták, 1518-ban már egész Európában, így Magyarországon is ismerték őket. A teológiai vita gyorsan politikai színezetet öltött, s bár Luthernek akadtak hívei, ellenségei még számosabban voltak. Albrecht mainzi érsek eretnekséggel gyanúsította, Johannes Tetzel dominikánus szerzetes (fáradhatatlan búcsúcédula-árus) máglyahalállal fenyegette. X. Leó pápa az eretnekek fölött ítélkező Szent Inkvizíció elé idézte, de III. (Bölcs) Frigyes szász választó közbenjárására engedélyezte, hogy a meghallgatásra Augsburgban kerüljön sor. Miután Luther nem volt hajlandó kijelentései visszavonására, s a kiátkozásával fenyegetőző pápa bullát elégette, 1521 elején valóban kiátkozták.

Luther 1521-ben Bölcs Frigyes menlevelével megjelent a wormsi birodalmi gyűlésen, de itt is hajthatatlannak mutatkozott, beszédét e híres szavakkal fejezte be: "Itt állok, másként nem tehetek!" Április 19-én birodalmi átokkal sújtották, azaz bárki szabadon üldözhette és megölhette. Csak úgy menekült meg, hogy Bölcs Frigyes színleg elraboltatta, és Wartburg várába menekítette, ahol tíz hónap alatt elkészítette az Újszövetség német fordítását, majd 1534-re az Ószövetséget is átültette anyanyelvére, megteremtve a német irodalmi nyelvet.

Luther fellépése nemcsak lázadást jelentett a pápával szemben, hanem a világ képét alapjában átformáló reformáció elindítója lett.

Tanai alapján jött létre halála után az evangélikus egyház, a nála is radikálisabb Kálvin János genfi reformátor képviselte irányzatból pedig a református egyház.

A hét katolikus szentségből csak kettőt (a keresztséget és az úrvacsorát) ismert el, elutasította a cölibátust, követelte a kolostorok feloszlatását és a német nyelvű misézést. Kiadta Kis és Nagy Katekizmusát, kidolgozta a liturgiai és istentiszteleti rendet. Legfontosabb tételei: az ember nem cselekedetek, érdemek, hanem egyedül Jézus Krisztusba vetett hite által (sola fide) Isten kegyelméből (sola gratia) üdvözülhet. Egyedül Krisztus a közvetítő Isten és az ember között, és csak rajta keresztül lehetséges a megváltás (solus Christus), amely kizárólag Isten akarata és tette alapján megy végbe, vagyis a dicsőség Istené (soli Deo gloria). Istennel közvetítő egyház és papság nélkül is kapcsolatba lehet kerülni, vallási kérdésekben az egyedüli forrás a Szentírás (sola scriptura). Hittételeit az Ágostai Hitvallás, az evangélikus egyház egyik legfontosabb dokumentuma foglalja össze, amelyet az 1530-as augsburgi birodalmi gyűlésen ismertetett a rendekkel hittársa, Melanchton. Luther 1546. február 18-án Eislebenben halt meg.

Magyarországra először a lutheri reformáció tanai jutottak el a Wittenbergben tanuló magyar diákok révén.

A hazatérő peregrinusok lutheri szellemben kezdtek munkálkodni-prédikálni, és egyre többen támogatták őket, hiába fenyegette meg őket az 1525. évi rákosi országgyűlés máglyahalállal, javaik elkobzásával. A mohácsi vész után már semmi sem akadályozta a reformáció gyors terjedését. Az erdődi zsinaton a protestánsok 1545-ben még az ágostai hitvallást fogadták el, 1567-ben Debrecenben viszont a református heidelbergi kátét és második helvét hitvallást tették magukévá. A magyar protestánsok jelentős része a Kálvin János tanaira épülő református vallást követi.

Címlapról ajánljuk
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

A Tisza siófoki kihelyezett frakcióülésén meghatározzák a következő időszak jogalkotási feladatait: még idén szigorítják a Balaton-parti építkezések szabályait és a nádasok védelmét, jövőre pedig elindítják az országos vízmegtartási programot. A frakció egy hét alatt 20 törvényjavaslatot nyújtott be, a következő hetekben pedig az egészségügyi szakdolgozók új bértáblája, a rendvédelmi béremelés, a szociális törvény átalakítása, a Wekerle+ lakástakarékprogram és a nők védelmét szolgáló törvénycsomag is napirendre kerül. Az Európai Bizottság szerint Magyarország egy kivételével teljesítette a 10 milliárd eurós helyreállítási alap valamennyi mérföldkövét, így decemberben dönthetnek a fennmaradó mintegy 9,1 milliárd euró kifizetéséről. A Központi Nyomozó Főügyészség elkülönítette a Hajdu János volt TEK-főigazgatóhoz köthető jogellenes fogvatartás vizsgálatát az ukrán aranykonvojügy többi részétől. Magyar Péter pedig tragikomikusnak nevezte a Fidesz állítását, hogy az NVVH által megtalált milliárdoknak nincs közük Seszták Miklóshoz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×