Infostart.hu
eur:
386.13
usd:
331.47
bux:
0
2026. január 14. szerda Bódog

Először látható együtt az Erdélyi Panoráma és a Feszty-körkép

A hónap végétől először lesz együtt látható a két nagy magyar történelmi körkép, az Erdélyi Panoráma és a Feszty-körkép, az alkotásokat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban mutatják be.

Kertész Péter, az intézmény igazgatója elmondta, az Erdélyi Panoráma - más néven a Bem-Petőfi Körkép - 18 darabját a lengyelországi Tarnow múzeuma adta kölcsön az emlékparknak, abból az alkalomból, hogy Ópusztaszeren rendezik az International Panorama Council jubileumi, huszonötödik közgyűlését.

Szeptember 29-től mutatják be a park látogatóközpontjában, a március végéig látható tárlathoz egy kísérőkiállítás is kapcsolódik az 1848-49-es forradalomról és szabadságharcról - közölte a szakember. Hozzátette: ez lesz az első alkalom, hogy az érdeklődők egy helyen láthatják a Feszty-körképet és az Erdélyi Panorámát.

Tóth Antal, az Emlékpark múzeumi csoportvezetője elmondta, az Erdélyi Panoráma története 1896-ig nyúlik vissza, Jan Styka lengyel festőművész ekkor kapott felkérést arra, hogy készítsen egy körképet az 1848-as forradalom ötvenedik évfordulójára. A művész témául a nagyszebeni csatát választotta, melyben Bem József irányította a magyar seregeket.

A panorámaképhez 1897 áprilisában kezdtek hozzá, és rohammunkában, öt hónap alatt be is fejezték. A festmény készítésében Jan Styka mellett több művész, köztük - a Feszty-körképen is dolgozó - Vágó Pál és Spányi Béla is közreműködött.

A képet először Lengyelországban mutatták be, 1898 márciusában már Budapesten láthatta a magyar közönség, majd Európa több városában is kiállították. Ez azt tette lehetővé, hogy a korabeli panorámaképek szinte szabvány szerint 120x15 méteres méretben készültek, és bemutatásukra ennek megfelelő kialakítású épületek szolgáltak.

A megrendelő azonban hosszú időn át nem tudta kifizetni Jan Stykát, aki végül úgy döntött, feldarabolja a képet, és úgy értékesíti. Az eladás előtt a festő néhány részletet kénytelen volt módosítani az önálló képdarabokon - tudatta a szakember.

Az Erdélyi Panorámából - a jelenlegi ismeretek szerint - 36 részlet maradt fönn, ebből tizennyolcat őriznek Bem szülővárosában, Tarnowban. Ezeket és még az alkotás évében a festmény népszerűsítésre készült két olajnyomatot mutatják be az Emlékparkban - közölte Tóth Antal.

Címlapról ajánljuk
A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

Nyáron a hőség, télen a hó. A közös nevező a szélsőséges időjárás, amelynek következtében a nagy hagyományokkal rendelkező német vasút, a Deutsche Bahn a legnépszerűbből a legnépszerűtlenebb tömegközlekedési eszközzé vált. A politika és a szakmai szövetségek most magyarázatot követelnek.

Kaiser Ferenc a sorkatonaságról: nem ördögtől való dolog, számos előnye van

A modern harcászati eszközök korában is fontos szerepe van a honvédségi élő erőnek, amelyet nemcsak a harctéren, hanem vis maior helyzetekben is be lehet vetni – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. Úgy véli, az orosz–ukrán háború menetétől és az Egyesült Államok politikai hozzáállásától is függ, hogy a jövőben hány ország dönt úgy a horvátokhoz hasonlóan, hogy be- vagy visszavezeti a sorkatonaságot.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×