Kertész Péter, az intézmény igazgatója elmondta, az Erdélyi Panoráma - más néven a Bem-Petőfi Körkép - 18 darabját a lengyelországi Tarnow múzeuma adta kölcsön az emlékparknak, abból az alkalomból, hogy Ópusztaszeren rendezik az International Panorama Council jubileumi, huszonötödik közgyűlését.
Szeptember 29-től mutatják be a park látogatóközpontjában, a március végéig látható tárlathoz egy kísérőkiállítás is kapcsolódik az 1848-49-es forradalomról és szabadságharcról - közölte a szakember. Hozzátette: ez lesz az első alkalom, hogy az érdeklődők egy helyen láthatják a Feszty-körképet és az Erdélyi Panorámát.
Tóth Antal, az Emlékpark múzeumi csoportvezetője elmondta, az Erdélyi Panoráma története 1896-ig nyúlik vissza, Jan Styka lengyel festőművész ekkor kapott felkérést arra, hogy készítsen egy körképet az 1848-as forradalom ötvenedik évfordulójára. A művész témául a nagyszebeni csatát választotta, melyben Bem József irányította a magyar seregeket.
A panorámaképhez 1897 áprilisában kezdtek hozzá, és rohammunkában, öt hónap alatt be is fejezték. A festmény készítésében Jan Styka mellett több művész, köztük - a Feszty-körképen is dolgozó - Vágó Pál és Spányi Béla is közreműködött.
A képet először Lengyelországban mutatták be, 1898 márciusában már Budapesten láthatta a magyar közönség, majd Európa több városában is kiállították. Ez azt tette lehetővé, hogy a korabeli panorámaképek szinte szabvány szerint 120x15 méteres méretben készültek, és bemutatásukra ennek megfelelő kialakítású épületek szolgáltak.
A megrendelő azonban hosszú időn át nem tudta kifizetni Jan Stykát, aki végül úgy döntött, feldarabolja a képet, és úgy értékesíti. Az eladás előtt a festő néhány részletet kénytelen volt módosítani az önálló képdarabokon - tudatta a szakember.
Az Erdélyi Panorámából - a jelenlegi ismeretek szerint - 36 részlet maradt fönn, ebből tizennyolcat őriznek Bem szülővárosában, Tarnowban. Ezeket és még az alkotás évében a festmény népszerűsítésre készült két olajnyomatot mutatják be az Emlékparkban - közölte Tóth Antal.