Baán László az épületre kiírt nemzetközi építészeti pályázat keddi eredményhirdetése után adott interjújában hangsúlyozta: a Napur Architect Kft. által vezetett konzorcium hihetetlenül erős mezőnyben, világhírű építészirodákat megelőzve végzett az első helyen; a nemzetközi zsűri ráadásul egyhangúlag választotta ki a magyar iroda terveit az elbírálás során mindvégig anonim pályázaton.
A zsűriben is részt vevő Baán László szerint a győztes pályázat legnagyobb erénye, hogy komplex módon képes megfelelni a városligeti helyszínből és a múzeumi funkcióból fakadó, széleskörű elvárásrendszer valamennyi szempontjának.
A miniszteri biztos kiemelte, hogy a Néprajzi Múzeum leendő otthona egy bejárható, zöld dombfelületként, vagyis új tájképi elemként is megfogalmazza önmagát, így nagyszerűen illeszkedik a Városligethez; ebben az is segít, hogy a tervezők a lehető legtöbb funkciót a térszín alá vitték.
Kevesen tudják, hogy az Andrássy út megépülése előtti évtizedekben a Városligeti fasor végén volt a Liget igazi kapuja, ez a kapu funkció a Néprajzi Múzeum új épületével újrateremtődik - jegyezte meg.
Baán László emlékeztetett arra, hogy az 1872-ben alapított Néprajzi Múzeum története során először kaphat kimondottan a gyűjtemény bemutatására tervezett, minden funkciójában ténylegesen múzeumi épületet, amely ráadásul azt is lehetővé teszi, hogy az intézmény a jelenleg helyszűke miatt raktárban pihenő műtárgyainak egy jelentős részét végre az állandó kiállításon mutathassa be.
A miniszteri biztos közölte, hogy a beruházás kivitelezése 2017 második felében kezdődhet meg, az épület 2019-bre készül el.
Ferencz Marcel, a Napur Architect Kft. vezetőtervezője az MTI-nek elmondta: társával, Détári Györggyel fontosnak tartották, hogy az épület a lehető legnagyobb mértékben tiszteletben tartsa a téren álló 1956-os emlékművet.
Hasonlóan jelentős szempont volt, hogy a lehető legtöbb funkciót térszint alá tervezzék, az építészeti megfogalmazásban fontos volt továbbá a Városligeti fasor melletti zöldek városszerkezeti szélességének megtartása, a fasor betorkollása így egyfajta "zöld Hősök terévé" válik - emelte ki az építész.
Mint hangsúlyozta: a beruházás egyáltalán nem érinti a Városliget jelenlegi zöldfelületét, hiszen a mostani betonfelületbe tervezték a 300 méter hosszúságú épület két felhajlított, zöldben végződő ívét, amelyek legnagyobb magassága 22 méter lesz.
A nyitvatartási időn kívül is látogatható, lépcsőzetes kialakítású tetők közpark funkciót is betöltenek és új horizontot kínálnak a közönségnek, rálátást biztosítva a Városligetre. A teraszok kialakítása lehetővé teszi tekintélyes földlabdával ellátott faállomány telepítését, az épület egyes részei pedig külső pontokból is megközelíthetők lesznek, így még közvetlenebb lesz a kapcsolat a Ligettel - jegyezte meg.
Ferencz Marcel hozzátette: a ház belső struktúrája rejtett teraszos rendszerben követi a külső íveket, bent is transzparenciát biztosítva. A Néprajzi Múzeum alapterületét mintegy 28 ezer négyzetméterre tervezik, ennek kétharmada a közönség által is látogatható lesz.
A homlokzaton a tervek szerint áttört fémlemezeken jelennek meg Magyarország és a világ különböző tájegységeinek népi motívumai - árulta el Ferencz Marcel, aki kiemelte Szántó László vezető statikustervező munkáját is.