Infostart.hu
eur:
376.8
usd:
318.89
bux:
126534.75
2026. február 28. szombat Elemér

"Kertész Imre egyszerre volt konzervatív és radikális"

"Hatalmas veszteség érte az irodalmat és Magyarországot. Nagyon nagy ember ment el" - méltatta a csütörtökön elhunyt Kertész Imrét a Sorstalanság című könyvéből készült film rendezője, Koltai Lajos. Szántó T. Gábor író, a Szombat című folyóirat főszerkesztője kiemelte, hogy Kertész Imre egyszerre volt konzervatív és radikális, nem tudott beleilleszkedni semmilyen ideológia szűk világába.

Életének 87. évében hosszan tartó súlyos betegség után elhunyt Kertész Imre. A Nobel-díjas magyar írót március 31-én, hajnali 4 órakor budapesti otthonában érte a halál.

"Kertész Imre élete ajándék volt mindazoknak, akik szerették, ismerték, olvasták, megértették. Olyan élesen látta és pontosan láttatta a diktatúrák természetét, az 'irracionalitás korát', ahogyan senki más. Tudta, hogy a külső szabadság hiányát csak a lélek szabadságával lehet kibírni" - fogalmazott Áder János köztársasági elnök a gyászoló családnak címzett levelében.

Orbán Viktor miniszterelnök szintén a gyászoló családnak írt levelében rámutatott: a történelem megtanított bennünket arra, hogy mindig a múltunk lencséjén keresztül tekintsünk a jövőbe. "Úgy vélem, Kertész Imre regényeit olvasva az egész emberiség láthatja más fénytörésben a saját sorsát. Világhírű alkotásával rámutatott, hogy az ember élni akarását és szabadságvágyát semmiféle önkény nem győzheti le, örökérvényű sorai által pedig a legrangosabb irodalmi díjjal ajándékozta meg Magyarországot" - fogalmazott a kormányfő.

Kertész Imre halála felmérhetetlen veszteség nemcsak a magyar, de az egyetemes kultúra számára is - írta közleményében az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Hasonlóan fogalmazott Tarlós István budapesti főpolgármester is, hozzátéve, hogy Kertész Imrét, aki 2002-ben lett Budapest díszpolgára, a főváros saját halottjának tekinti.

Kertész Imrétől közleményben búcsúzott a Fidesz, a KDNP, az LMP, az Együtt és az MSZP is.

A magyar nyilatkozatok mellett osztrák és német állami tisztviselők is megemlékeztek Kertész Imréről. Monika Grütters, a német szövetségi kormány kulturális ügyekért felelős államminisztere azt hangsúlyozta, hogy Németország köszönettel tartozik Kertész Imrének, amiért "keserű tapasztalatai" ellenére nagyra becsülte a németeket. Norbert Lammert, a Bundestag elnöke az író özvegyének küldött részvétnyilvánító táviratában azt írta: Kertész Imre hangot adott a holokauszt áldozatainak, és ez a hang túléli halálát. "Nagy óva intőként" méltatta az írót Josef Ostermayer osztrák kulturális miniszter, míg Michael Müller berlini főpolgármester korunk egyik legjelentősebb szerzőjének nevezte Kertész Imrét.

Kertész Imre világirodalmi rangú életműve az egyetemes irodalmi kultúra maradandó, kikezdhetetlen értéke, nemzeti önismeretünk fontos igazodási pontja - fogalmazott a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése. A magyar, az európai és az egyetemes kultúrát ért veszteséget hangsúlyozta Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke is, kiemelve, hogy a gyászban valamennyi magyar író osztozik.

Szántó T. Gábor író, a Szombat című folyóirat főszerkesztője kiemelte, hogy Kertész Imre egyszerre volt konzervatív és radikális, nem tudott beleilleszkedni semmilyen ideológia szűk világába.

"Hatalmas veszteség érte az irodalmat és Magyarországot. Nagyon nagy ember ment el" - méltatta Kertész Imrét a Sorstalanság című könyvéből készült film rendezője, Koltai Lajos.

Kertész Imre "rendkívüli írói erővel" tudta önmagát és a világot ábrázolni, és a Sorstalanság után készült munkáit is a remekművek közé lehet sorolni - hangsúlyozta a Berlinben élő Dalos György író.

"Kertész Imre teljesen egyedi jelensége a magyar irodalomnak" - emelte ki az MTI-nek Hafner Zoltán, az elhunyt író szövegeinek gondozója és köteteinek szerkesztője. Mint fogalmazott, valóban "radikális gondolkodású", a posztmodern számára nehezen értelmezhető író volt, de "aki ismerte, tudja, hogy nem volt megosztó személyiség".

Fischer Iván Kossuth-díjas karmester Kertész Imrére emlékezve hangsúlyozta: "nagyon szerette a zenét, nagyon művelt volt és mindenekfelett kivételesen emberséges".

Kertész Imre 1929. november 9-én született Budapesten. 1944. június 30-án, 14 évesen Auschwitzba deportálták, majd megjárta a buchenwaldi koncentrációs tábort. 1945-ben térhetett haza Magyarországra.

1955 és 1960 között keletkezett írásai egy részét beépítette 1960-tól 1973-ig írt első regényébe, a Sorstalanságba. A nyolcvanas években írói és műfordítói munkái jelentették megélhetését, a sikert csak az évtized második fele és a magyarországi rendszerváltás hozta meg számára.

2002-ben a világon először magyar íróként Kertész Imre kapta az irodalmi Nobel-díjat. A Svéd Akadémia döntése indoklásában így írt: "egy írói munkásságért, amely az egyén sérülékeny tapasztalatának szószólója a történelem barbár önkényével szemben". Kertész Imre 1975-ben megjelent, díjazott műve, a Sorstalanság máig az egyik legfelkavaróbb és leghitelesebb holokausztregény.

Főbb művei között van A kudarc, a Kaddis a meg nem született gyermekért, Felszámolás, a K. dosszié, Gályanapló, Valaki más: a változás krónikája, és az Európa nyomasztó öröksége. A 2014-es esztendő termése A végső kocsma című kötet, amelyben éles hangon bírálta az európai kontinens gyakorlatát, amely az európai kultúrát muszlim kultúrával akarja helyettesíteni. 2016-ban a Magvető Kiadó A néző címmel jelentetett meg válogatást az 1991 és 2001 között írt feljegyzéseiből.

Számos elismerés mellett Kertész Imrét 1989-ben József Attila-díjjal tüntették ki, 1997-ben Kossuth-díjat kapott. Herder-díjjal tüntették ki 2000-ben, egy évvel később pedig a német Becsületrenddel. 2002-ben Budapest díszpolgára lett, 2003-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét vehette át, majd a Goethe-emlékérmet. 2004-ben a párizsi Sorbonne, 2005-ben a berlini Freie Universität díszdoktora lett.

2014-ben megkapta a legmagasabb magyar állami kitüntetést, a Magyar Szent István Rendet. A Nobel-díjas író ekkor úgy fogalmazott, hogy "a konszenzus megteremtésének a vágyáról és elodázhatatlan szükségességéről szól a díj elfogadása és átvétele". 2015-ben a Francia Köztársaság Művészeti és Irodalmi Rendjének parancsnoki fokozatával tüntették ki.

Címlapról ajánljuk
Menekülő emberek, füstoszlop, romok - videókon a háború első órái

Menekülő emberek, füstoszlop, romok - videókon a háború első órái

Az Egyesült és az Egyesült Államok megtámadta Iránt, válasziul Irán a térségben Izraelt és a térségben működő amerikai támaszpontokat lőtte. A támadásoknak főként Iránban vannak civil áldozatai. A közösségi médiát elárasztották a támadásokról készült videók.

Orbán Viktor: ebben a vármegyében a cél nem a kétharmad, hanem a három harmad

Tizenegyedik állomására ért a kormánypártok háborúellenes gyűléssorozata, ezúttal Esztergomban gyűltek össze a DPK-sok. A miniszterelnök ismét beszédet mondott és kérdésekre válaszolt. Beszámolt arról is, hogyan tervezik megtörni Ukrajna olajblokádját, mennyi idő kellene a százhalombattai finomító más olajra való átállításához. Beszámolt arról is, hogy kiépült a magyar drónvédelmi rendszer.
inforadio
ARÉNA
2026.03.01. vasárnap, 18:00
Kis-Benedek József
biztonságpolitikai szakértő
Lángba borult a Közel-Kelet, több országban zúgnak a rakéták, Dubajt bombázza az iráni haderő - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Lángba borult a Közel-Kelet, több országban zúgnak a rakéták, Dubajt bombázza az iráni haderő - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Ma reggel Izrael bejelentette: megelőző csapást indítottak Irán ellen. A katonai művelet az Egyesült Államokkal közösen történik, katonai célpontok mellett az iráni vezetőket is támadják. Teherán környékén több robbanásról is jöttek felvételek - helyi források szerint Izrael több napon át húzódó harcokkal számol. Donald Trump elnök bejelentést tett: a cél az atomprogram és a ballisztikus rakéták leszerelése, valamint az iráni iszlamista rezsim megbuktatása. Irán ellencsapást indított - az izraeli légvédelem dolgozik, közben arról jönnek hírek, hogy Bahreint, Katart, Kuvaitot, Irakot, Szaúd-Arabáit és az Emírségeket is támadás érte. Délután az izraeli média arról kezdett el szivárogtatni: "valószínűleg" meghalt Ali Hámenei, Irán legfőbb vezére - Teherán ezt később tagadta. A forradalmi gárda vezetője és a védelmi miniszter viszont szinte biztosan meghalt - erről több forrás is beszámolt. A délután folyamán intenzív támadás érte a szunni olajmonarchiák fővárosait - felcsaptak a lángok Dubajból, Dohából és Kuvaitvárosból is Irán rakéta- és dróntámadásai után. Cikkünk folyamatosan frissül az Irán elleni katonai művelet fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×