Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 28. vasárnap Kamilla
Nyitókép: Pálinka Nemzeti Tanács

Megy a szájkarate az erdélyi "pálinkák" miatt

A Pálinka Nemzeti Tanács jogi aggályokat fogalmazott meg egy Romániában készült gyümölcspárlatról. A tanács szerint a "pálinka" szó kizárólag a Magyarországon készült termékekre vonatkozhat, míg az erdélyi szakemberek a hagyományok tiszteletben tartását kérik.

A konfliktus akkor robbant ki, amikor a Pálinka Nemzeti Tanács helyreigazítást kért egy olyan írás miatt, amelyben egy aranyérmes, Romániában készült italt pálinkaként említettek - írja az agroinform.hu.

A tanács elnöke, Mihályi László levelében rámutatott, hogy a "pálinka" elnevezés az Európai Unió által bejegyzett, oltalom alatt álló földrajzi árujelző, amelyet csak Magyarországon termesztett gyümölcsből, Magyarországon készített és palackozott párlatokra lehet használni.

Becze István, a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete elnöke és az Ákovita Nemzetközi Pálinka- és Párlatverseny főszervezője szerint a jogi szabályozás figyelmen kívül hagyja a nyelvhasználati és kulturális gyakorlatot.

„Amikor a szomszédodat áthívod, azt mondod: gyere, kóstold meg a pálinkám – nem azt, hogy van egy kis körtepárlatom”

– fogalmazott, hozzátéve, hogy ez a mindennapi szóhasználat Erdélyben a jogi tiltás ellenére sem változott.

Becze István hangsúlyozta, hogy az erdélyi magyar közösségek tiszteletben tartják a jogszabályokat, és kereskedelmi szinten nem használják a pálinka megnevezést.

A probléma szerinte az, hogy a szakmai kommunikációban is megkérdőjelezik a szóhasználatot, pedig ez pusztán a termelők természetes büszkeségét fejezi ki. A szakember úgy véli, ideje lenne új alapokra helyezni a kérdést, és a Kárpát-medencére kiterjesztett, közös gondolkodásmóddal megközelíteni a témát ahelyett, hogy a szakmai közösség egymást korlátozná.

Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×