Az amerikai fegyveres erők éjjel saját bejelentésük szerint úgynevezett önvédelmi csapásokat hajtottak végre iráni célpontok ellen. Ez annak ellenére történt, hogy több híradás szerint már küszöbön állt egy keretmegállapodás elfogadásra, amely elvezetne az amerikai-iráni háború lezárásához.

Csicsmann László Közel-Kelet-szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója az InfoRádiónak nyilatkozva úgy vélekedett, ha látszólag visszatértünk is február 28-ra, valójában nincs így, ha ez tényleg megelőző csapás volt, az amerikai érdekeket védeni kellett.

„Valószínűsíthetően a haditengerészetet is támadták dél-iráni területen, irániak tengeri aknákat készültek letenni a Hormuzi-szorosnál, ezt megakadályozandó támadott az Egyesült Államok, miközben egyébként zajlanak a tárgyalások Katarban” – vázolta.

Rámutatott: Irán egy három fős delegációt küldött útjára, és még mindig ugyanaz a téma, az egyoldalas, 14 pontos egyetértési nyilatkozat aláírása, amelyet részletekbe menően tovább kellene tárgyalni az elkövetkezendő hetekben.

Véleménye szerint messze még a konfliktus lezárása, a tűzszünetet pedig rendre mindkét fél megsérti.

„Nyilván

ha a Hormuzi-szorosban újabb aknákat tesznek le, akkor eleve nem teljesíthető az, amit Irán vállalna

ebben a dokumentumban, ugyanis kiszivárgott információk szerint 30 napon belül kellene teljesen helyreállítani a Hormuzi-szoroson a szabad hajózást, az aknák felszedését a Pentagon pedig hat hónapra becsüli” – tette hozzá a szakértő.

Hogy körvonalazódik-e egyetértés abban a kérdésben, hogy Iránnak lehet-e dúsított uránja, arról azt mondta: kevésbé, de részben igen, az elmúlt hetekben az elsődleges amerikai elképzelés az volt, hogy örökre mondjon le Irán az urándúsításról, utána ezt csökkentették 20 évre, végül 12 év környékén van egyfajta kompromisszum, amelybe mintha egy adott ponton már az irániak is belementek volna.

De mi lesz a sorsa a már meglévő, 60 százalékra dúsított uránkészlettel, arról Csicsmann László szerint

• Amerika azt követeli, hogy adják neki át, és hazaviszik,
• Irán viszont – talán taktikai lépésként – azt képviseli, hogy csak Kínának adná át, így Kína nélkül nem lehetne rendezni a konfliktust, de ebbe Amerika aligha megy bele.

A képbe az uránért Moszkva is „bejelentkezett” már.

„Láttunk már ilyet a történelemben, Oroszország többször tett már az elmúlt években ilyen felajánlást, de hát az a kérdés, hogy az irániak hajlandók-e ebbe bármilyen formában belemenni, ugyanis ezt a keményvonalasok, illetve a Forradalmi Gárda egyfajta vörös vonalnak tekintette eddig” – mutatott rá.

No de ki az „úr” Iránban? Csicsmann László szerint leginkább a Forradalmi Gárda uralja a háborús narratívát azzal együtt, hogy mellette különféle hatalmi centrumok rajzolódnak ki, amelyek viszont eltérően kommunikálnak:

• Maszúd Peszeskján elnök, a reformer vonal képviselője
• Mohammed Bákir Kalibaf, a parlament elnöke, keményvonalas politikus
• és még néhány hatalmi csoport.

Ha háború ténylegesen lezárul, akkor fog valójában elindulni szerinte az iráni rezsim átalakulása, de erről korai beszélni.

Arról is elmondta a véleményét, hogy Izrael érdeke érvényesül-e a tárgyalásokon azzal kapcsolatban, hogy ne legyen veszélyeztetve Irán által.

„Izraelnek nem érdeke, hogy tárgyalások legyenek, a megállapodás sem a rezsimmel,

ugyanis Benjamin Netanjahu kormánya szerint a tárgyalás időhúzás, Irán egy szavát sem lehet elhinni.”

Ezzel összefüggésben rávilágított: Donald Trump amerikai elnök hétfőn bedobta, hogy ő hogyan képzeli el a megállapodás aláírását Iránnal; muszlim többségű államok csatlakoznának az Ábrahám-egyezményekhez (Szaúd-Arábia, Katar), de ennek most szerinte kicsi az esélye, hiszen a gázai kérdésben nem igazán történt előrelépés.

Emlékeztetett arra is, hogy az irániak azt is követelik, hogy a libanoni fronton is álljanak le a harcok, ez pedig végképp egy olyan pont, amellyel az izraeli vezetés nem ért egyet, hiszen a Hezbollah felszámolására indított hadműveletet folytatni szeretnék.

Csicsmann László tehát el tudja képzelni, hogy ha megállapodáshoz közeli állapotba kerül az Egyesült Államok és Irán, akkor Izrael a saját szakállára is támadásokba kezdhet, de ehhez Amerika támogatása is kellene a logisztikai utánpótlás terén is, hisz például a légvédelmet rakétákkal ő látja el.

Hogy meddig bírja Irán a nyomást, arról a szakértő nehéz kérdésként beszélt, mert bár

• az internetszolgáltatás áll,
• duzzad a munkanélküliség,
• hiperinfláció van,

a politikai hatalom a gondok ellenére dacol az ellenséggel, hiába az amerikai blokád az iráni kikötőkkel szemben, és összességében Irán nem is áll az összeomlás szélén, túlélni látszik a háborút, ettől persze még fenn kell tudni tartani a rezsimet, az elnyomás pedig nem tarthat örökké.

A világ közvéleménye közben egy kettősséggel küzd Csicsmann László szerint, ugyanis azzal mindenki egyetért, hogy Iránnak ne legyen nukleáris fegyvere, de nagy kérdés, hogy ez elé háborúval kell-e akadályt gördíteni, a Hormuzi-szorost márpedig mindenképp meg kell nyitni minden külső érintett szerint, ezért több ország akár katonai missziót is rendelkezésre bocsátana, perszer csak akkor, ha a konfliktusnak magának vége. „Fegyveres konfliktusnak senki sem akar a része lenni” – mondta az InfoRádióban Csicsmann László Közel-Kelet-szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.

A cikk Exterde Tibor interjúja alapján készült.

Csicsmann László szerda este 6 órakor az InfoRádió Aréna című műsorának vendége lesz.