Infostart.hu
eur:
368.79
usd:
336.1
bux:
142664.5
2026. november 18. szerda Jenő
Nyitókép: Unsplash.com

Jócskán megnőtt a trópusi éjszakák száma Magyarországon – emlékszik, mennyi volt?

Magyarországon egyszerre erősödnek a klímaváltozás hatásai és az azokhoz való alkalmazkodást, illetve a kibocsátások mérséklését célzó folyamatok - állapítja meg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Klímaindikátorok Magyarországon című, frissen megjelent kiadványa.

A KSH interaktív kiadványa mintegy ötven látványos mutató segítségével szemlélteti az éghajlatváltozás legfontosabb hazai folyamatait, következményeit, valamint az alkalmazkodás és a kibocsátáscsökkentés terén elért eredményeket – közölte a hivatal.

A kiadvány megállapításait összegezve a közlemény kiemeli, hogy Magyarország éghajlata az elmúlt évtizedekben számottevően megváltozott. Az ország átlaghőmérséklete folyamatosan emelkedik, gyakoribbá és hosszabbá váltak a hőhullámok, miközben évről évre nő a hőségnapok és a trópusi éjszakák száma.

A KSH adatai szerint

2000 előtt jellemzően legfeljebb 2-3 trópusi éjszakát (a napi minimum-hőmérséklet nem süllyed 20 Celsius-fok alá) regisztráltak évente, tavalyelőtt azonban már 16 ilyen éjszaka fordult elő országos átlagban.

A 2025-ös átmeneti visszaesés ellenére növekvő tendencia arra utal, hogy a nyári éjszakák melegedése fokozódik, ami kedvezőtlenül befolyásolja az emberek komfortérzetét, és növeli a hőhullámok okozta egészségügyi kockázatokat.

A hosszú távú tendenciák szintén egyértelműek: a nyári középhőmérséklet 1901 és 2025 között több mint 2 Celsius-fokkal emelkedett Magyarországon – mutat rá a kiadvány.

Az éghajlatváltozás a csapadékviszonyokban is megmutatkozik: miközben az éves csapadékmennyiség nem változott egyértelműen, annak időbeli eloszlása jelentősen átalakult. Az elmúlt több mint száz év során átlagosan 22 nappal csökkent a csapadékos napok száma, ugyanakkor ma már egyre gyakrabban fordul elő, hogy rövid idő alatt nagy mennyiségű csapadék hullik.

A változó éghajlat hatásai különösen erősen jelennek meg a mezőgazdaságban. Az aszályok előfordulása és intenzitása növekszik, elsősorban az Alföldön, ahol az aszály továbbra is a legnagyobb károkat okozó természeti veszélyforrás. Emellett

a jégeső, a tavaszi fagy, a felhőszakadás és a viharkárok jelentősége is egyre nagyobb.

A kiadvány a klímaváltozás egészségügyi következményeire is rámutat, kitér a nemzetközi összefüggésekre, vizsgálja a társadalmi összefüggéseket, ugyanakkor a kedvező folyamatokra is felhívja a figyelmet.

A teljes kiadvány elérhető a KSH oldalán.

Címlapról ajánljuk

Kamarai elnök a szakápolók felmondásáról: tarthatatlan helyzetet teremt a jelenlegi rendszer

Egyszerre tizenhárom intenzív terápiás szakápoló mondott fel az Országos Baleseti Intézetben, vagyis a közvetlen betegellátásban dolgozók csaknem fele távozhat. Sajtóértesülések szerint az ápolók az elmaradt béremelés és más kórházakhoz képest jelentős fizetéskülönbségek miatt döntöttek így. Az InfoRádió Balogh Zoltánt, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnökét kérdezte.
inforadio
ARÉNA
2026.11.19. csütörtök, 18:00
Zsidai Zoltán Roy
gasztronómiai szakember, a Zsidai-csoport tulajdonosa, ügyvezetője
Kiakadtak az oroszok az egyik NATO-tagállamra, a háborúba való bekapcsolódást emlegetnek

Kiakadtak az oroszok az egyik NATO-tagállamra, a háborúba való bekapcsolódást emlegetnek

Oroszország hollandiai nagykövetsége kérdőre vonta Hollandiát, hogy a NATO-tagállam közvetlenül bekapcsolódik-e a háborúba, miután holland gyártású rakétákkal támadták meg a Krími hidat. A hengelói székhelyű Destinus elnöke szerint Ukrajna kilenc Ruta Block 1 robotrepülőgépet indított, és ezek közül hét eltalálta a hidat. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a csapást többhetes, hét szakaszból álló művelet előzte meg, amelyben összesen 11 fegyverrendszert alkalmaztak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×